Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

Az adatközlők nem ismerték: 31. K12: Hosszú-Tár dülő — 32. P: Hosszú Láz; dűlő — 65. K12: Alsó-rét dülő. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötték: Kovács Gyöngyi tanuló és dr. Király Lajos főiskolai docens. — Adatközlők: Berta Jenő 55, Csokona Sándor 63, Dobor József 73, Futó József 71, Horváth István 68, Nagy János 62 é. 107. TEKLAFALU Tëkla, '-ba, '-bu, '-ba, -i [K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Teklafalu] — T: 1674 ha/2918 kh. — L: 440. Első telepesei 1839-ben németek voltak. Rövidesen magyar családok is érkeztek ide. A század végén nőtt a magyarság arányszáma, de csak az 1. világháború után jutott túlsúlyba. — 1930-ban 307 magyar, 217 német és 1 „tót" (délszláv?) anyanyelvű; 1970ben a külterületekkel együtt 245 magyar, 157 német és 36 délszláv lakója volt. — P. sz. „Teklafalu fekszik Szigetvártul délnyugotnak 2 orai távolyságra rónaságon, a Szent Mihályfai Uraság birtokának közepében. E község csak Teklafalu név alat ismeretes, némelyek rosszul csak Teklának mondják. 1840 évben telepíttetett e' község. Az első települők Tolna Vgyéből jöttek. Boldogult Czindrey László volt földes Uraság alapította e' községet s neje nevéről Tekláról Teklafalunak nevezte. E községnek határa csak a kertjük végéig terjed, ezekben pedig semmi nevezetesség nints". Teklafalu [1838/1862: Theklasdorf: Reuter: BarKözTel. 149; 1863: Teklafalu: Hnt. 784]. 1838-ban Czindery László (1792—1860) nagybirtokos és mezőgazdasági szakíró dohány kertészeket telepített Tiltvány nevű pusztájára, s az új falut Tekla keresztnevű feleségéről nevezte el. (FNESZ. 636.) 1. Csendes utca [~] U. A falu É-i végében. Kiesik a kövesút nagy forgalmából és a temető mellett van. 2. Presszó, -ba: Kultúrház: Grin-kocsma É. Mostani rendeltetéséről és korábbi tulajdonosáról. 3. Könyvtár Községi könyvtár É. 4. Tanács, -ra: Községháza É. A kétújfalusi községi közös tanács kirendeltsége. 5. Csapás, -ra: Egrösi-csapás Csa. 6. Téglaház Téglaégető kemence. 7. Téglagödör G. Innen termelték ki az agyagot a téglaégetéshez. 8. Inhóf, -hó: Inhófkocsma É. Volt tulajdonosáról. 9. Harangláb. 10. Hősök szobra Szo az 1. világháborúban elesett teklafalusi katonák emlékére. 11. Park, -ba a Hősök szobra körül. 12. Iskola, '-ba É. 13. Fő utca: Kövesut Űt. 14. Berek, -be Mf, k. A falu D-i részén, a Fő utca K-i oldalán levő jórészt beépítetlen terület. 15. Tűzoltószertár. 16. Pásztorház É. 17. Bót, -ba É. 18. Uj-temető : Spisz-temető Te. Egy Spies nevű falubeli ember temetkezett ide először. 19. Spisz-köröszt Ke az Új-temetőben. Az ilyen nevű család állíttatta. 20. Régi-temető: Ó-temető Te. 21. Álomás, -ra: Vasútálomás [Hnt, Bt, Teklafalu vasúti megállóhely] É. 22. Birkalegelő: n. Húdvád 'Weide': n. Vád 'Weide' S, 1. Az 1883-as kat. térképen még nem tartozik a falu határához. 23. Farkas-főd [MoFnT2: Temető-dűlő] S, sz. Farkas nevű kapott itt juttatott földet. 24. Ásó-domb D, sz. 25. Temető-árok Vf a temető mellett. 26. Órgyai-kut Kút az Órgya nevű dűlőben. 27. Örgya, '-ba [Kl: Praedium Orgyense; e Orgyai János személynév is olvasható ezen a térképen SC6: Orgy a Csorba: Horollya, Horhi, Orhya MoFnT2: Orgya] S, sz. A 17. században még lakott hely. Egykori lakói közül néhányan a közeli magyar falvakba költöztek át 1758-ban. 1857-ben így ír Csorba: „területe erdőség, Sziget [vár] hoz közel. Hajdan helység volt, 's a' híres Melius vagy Juhász Péter... itt született." (Somogy megye p. 163) 28.