Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

terület uradalmi birtok volt, a táblákat betű vagy számjelek alapján különböz­tették meg. A K14 (1858. évi úrbéri térkép) itt B, C, D, E, F betűvel jelzett táb­lákat tüntet fel. 13. Kizsvasut: Lóré. Gazdasági vasút, a Nagy-erdöben kiter­melt fát szállította. A gróf idejében ló húzta, most motor, amit Mukinak be­céznek. 14. Füzes, -be S, e. 15. [K12: György népé; sz] A múlt század második felében Győrnépe néven alakult majorság; lakói jobbára magyarok, köztük ke­vés német származású. — 1930-ban 91 német és 3 magyar anyanyelvű lakta. 16. Kis-legyellő V, 1. 17. Sikotai-fődek S, sz. Gróf Andrássy birtoka volt, 1945 után osztották ki a földigénylőknek. 18. Nyárfás V, e. 19. Sikotai-birkalegyellő [K12: Péterfai erdő] S, 1. 20. Ól. Nagy sertéshizlalda volt itt, amit a közelmúltban bon­tottak le. 21. Hoboli ut Üt. Hobol falu felé vezet. 22. Disznó járás S, e. 23. Szëm­mihafai ut Üt. Szentmihályfapuszta felé vezet. 24. Kovács-kert S, sz. 25. Váradi ut Üt. Az Űj út elkészülte előtt a környező községek lakói ezen mentek Váradra. 26. ökörlegyellő S, sz. 27. Váradi-erdő S, e. 28. Disznójárás S, r. A község disz­nólegelője volt. 29. Sikotai ut Üt. [K14: Sikotai csapás] A volt sikotai uradalom birtokára és majorjába vezet. 30. Hosszu-főd [K12, MoFnT2: Hosszú föld] S, sz. 31. AM-dülő [K14: II. Nyomás; sz] S, sz. Az 1858-as térképen két dűlője volt. 32. Sikotai-sürü S, e. 33. Sikotai-kanásztanya É volt. 34. Sikotai-kut Kút. 35. Sikotai-akó É. 36. Ménösjárás S, 1. 37. Hajdinosi-árok Vf. 38. Sikotapuszta: Si­kota, '-ba [SC6: Sikotta Akv. 1803—1871: Sikota, Sikotai puszta P: Sikotai; pu Hnt, Bt, MoFnT2: Sikotapuszta] Lh. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század második felétől kezdve egy-két család élt itt, magyarok, németek váltakozva. Századunk elején lakossága némileg megnőtt. — 1930-ban 32 ma-

Next

/
Thumbnails
Contents