Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

gyar lakta, jobbára urasági cselédek. Jelenleg csak 11 lakója van. Sikola középkori nevéhez lásd Csánki 2:640. 39. Erdészház É, Lh. 40. OFA-fődek S, sz. 1945 után nem osztották szét, állami tartalékföld volt, később az állami erdészet fásította be. 41. Sikotapuszta [K12: ~ MoFnT2: Sikotai-dülő] S, sz. 42. Majáris, -ba S, e. Nagy, öreg fák állnak itt, a régi világban itt szórakoztak az urak. 43. Nagy-erdő: Sikotai-nagy-erdő [MoFnT2: Sikotai-erdő] S, e. 44. Dencsházai ut Üt. Dencsháza falu felé vezet. 45. Kanáris [K12, Bt, MoFnTl, 2: Gyöngyös K14: Mérges csatorna, Cs] Cs, Vf. 46. Egrös alla [K12: Egres aljai K14: I. Nyomás MoFnT2: Egres alja] S, sz. Az 1858. évi úrbéri térképen (= K14.) ezen a részen van az első nyomás 2 dűlője. 47. Bika-rét [K12, 14: ~] S, sz. 48. AtïïraëTio S, sz. Ezen a táblán állandó gyalogút vezetett keresztül, erre mentek a váradiak a gyöngyösmelléki piacra. 49. Kerti-rét [K12: Kerti és Varga; r K14: ~] S, r. 50. Vargfa-rét [K12: Kerti és Varga; r K14: ~] S, r. 51. Zsidó-főd S, sz. A falu mellett van, a szántótábla sarkán állt egykor egy zsidó kocsmáros üzlete. 52. Kertirét [K12: Kerti és külső rét P: Kertaljai Rétek] S, sz. 53. Réti-árok Vf. 54. Nagyrét [K14: Külső rét; r] S, r. 55. Főső-kut Kút. 56. Nagy-legyellő S, 1. Korábban legelőerdő volt nagy fákkal. 57. Bánné, -ba S, sz. 58. Dögkert S, r. Korábban itt ásták el az elhullott állatokat. 59. Ásó-erdő S, sz. Régen erdő volt itt, 1860 körül ásták ki a ,.tükéket". 60. Ásó-mező [P: Also mező K14: Kenderföld; sz] S, sz. 61. Ásó-mezei-rét S, r. 62. Marhalegyellő S, 1. 63. Csórda-kut Kút. 64. Kecskés, -be S, sz. 65. Cigán-vár S, sz. Itt az út mellett szoktak tanyázni a cigányok. 66. Tégla-gödör G, Vízállás. Téglaégetéshez termeltek itt ki agyagot. 67. Kis-rét: Legyező S, 1. 68. Főső-mező [K12. P. Felső mező K14: III. Nyomás] S, sz. Érdekes, hogy délebbre van, mint az Alsó-mező. Ezt azzal magyarázzák, hogy a váradiaknak ettől délebbre, a bürüsi határban is volt földjük. A térképen is hasonló a lokalizálás. Az egykori III. nyomás 4 dűlőre volt osztva. 69. Teklái ut Űt. Teklafalu felé vezet. 70. Nagy-hid Híd. 71. Görices, -be S, sz. 72. Bürüsi ut Űt. Bürüs falu felé vezet. Az adatközlők nem ismerték: 15. K12: György népé; sz — 19. K12: Péterfai erdő; e — 31. K14: II. nyomás; sz — 45. K14: Mérges csatorna; Cs — 46. K14: I. Nyomás; sz — 54. K14: Külső rét; r — 60. K14: Kenderföld; sz — 68. K14: III. Nyomás; sz. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat — K14 = 1858: Sm. L. Û 531—2 — P: 1864 — MoFnTl: 1971 —Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1979. Gyűjtötte: dr. Király Lajos főiskolai docens. *— Adatközlők: Németh József 70, Mátyás József 58 é. 103. SZÖRÉNY Szörény: Szőrén, -be, -bü, -be, -i [SCI, 5, 7, 9: Szörény SC2: Szőrőny SC4: Szörény SC6: Szőrin Akv. 1735: Surogna K12, 13, P, MoFnT2, Bt, Hnt: Szörény] — t: 441 ha/766 kh — L: 149. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói magyarok. Népessége azóta is változatlan, csak elvétve akad egy-egy nem magyar lakója. — 1930-ban 190 magyar és 1 német anyanyelvű, 1970-ben 147 magyar lakta. P. sz. „Lakossai tiszta magyarok és reformátusok 205 lélekkel. A Helységnek sohasem volt más nevezete, mindenütt ilyen néven esmértetik. Hol vette ezen nevet, s mitől leg hozzávetőbb, hogy az ugy nevezett Szörényi Bánságtol, kinek birtoka lehetett, mert való