Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

94. ökrös-tó [K14: ~ P: ökrös rét] Mf, Vizenyős berek akáccal és égerfával ritkásan benőve. 95. Gyopár-domb Ha a Mf, Vizenyős környezetből egy kissé kiemelkedik. A legmagasabb részén cigánytelep volt. Körülötte e és r. 96. Nyáricska, '-ba [P: Nyároskai, d] Mf, r. 97. Szigecske, '-be: Szigecskei-rét [K14: Szigetskei berek] Mf, Vizenyős r, berek. 98. Sziget, -be [K12, 15: ~P: Szigethi] Mf, r, 1. 99. [K14: Külső sziget] 100. [K14: Bálintja] 101. Lapos-cseri-dülő [K14: Laposcseri mező MoFnT2: Nagy-ároki-dűlő] S, sz. 102. Kis-cser [K14: Cser] S, sz. 103. Ujfalusi-düllö S, sz. Kétújfaluval határos. 104. Ujfalusi ut [K14: M. Ujjalusi ut] Űt. A D-re fekvő Kétújfalu Magyarújfalu nevű falurészébe vezet. 105. Nyir alja: Nyir alla [K12, 15: Nyiráljai dűlő P: Nyirallaï] S, Mf, r. 106. Nyires, -be [K14: ~] Mf, r, berek, eredetileg egy kis nyírfaerdő. 107. Homokbánya G, amelyből az építkezéshez homokot termeltek ki. 108. Cigántelep: Cigánytelep [Hnt, Bt, MoFnT2: Akácliget] Tel. Jórészt már megszűnt az egykori lakók faluba való beköltözésével. Az adatközlők nem ismerték: 36. K14: Hárságyi földek — 37. K14: Hárságyi rét — 40. K14: Felső Födénd. — 42. K14: Vintze rét — 49. K14: Alsó Födénd P: cv; — 51. K14: Felső Malomi tó — 52. K14: Nagytó felett — 70. K14: Pintér — 12. K14: Lázi rétek — 76. K14: Horvát megyei földek — 78. Hnt: Akácliget — 81. Belső Szigetske — 87. K14: Kopisztó — 88. K14: Közép Szigetske — 99. K14: Külső sziget — 100. K14: Bálintfa. Nem tudtuk lokalizálni: P: Patosfai, d P : Grófi uti, d. Az írásbeli nevek forrásai: K12 = 1865: Kat. térkép — K14 = 1852: U 124 — K15 = Év n. Croquis — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötte: dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: Csokona Mihály 87, Gahna Ferenc 77, Takó János 76 és Tóth Gyula 65 é. 10 2. VÁRAD Várad, -on, -ru,-ra, -i [SCI, 2, 3—9, K12, 14, P: Hnt, Bt, MoFnT2: Várad] — T: 793 ha/1383 kh — L: 206. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói azóta is magyarok. — 1930-ban 143 magyar anyanyelvű, 1970-ben külterületével együtt 206 magyar lakója volt. P. adatközlői 1864-ben úgy nyilatkoztak, hogy Bürüssel együtt 300 éve alapították. A két községben letelepedő lakók a jelenleg Kétújfalu határában levő Vár-hegyen „várták meg egy mást, innét oszlottak két felé, egy része a Bürükön Bürüsre, a másik része a vár hegyről szinte posványokon keresztül Váradra ..." Egy másik népmonda szerint a Vár-högybe a török időben lakott egy basa, a házasulandóknak oda kellett vinni egy hétre a menyasszonyukat. — Fcs.: bürüsi bicskások, várnái kusztorások — „Darány, Dombó disznó / Sikota kanásza, / Várad a kannya, / Bürüs a zalamja (= 'alomja')". (Berze Nagy 2: 595.) Várad [1332—7: Vorad: Ortvay: EgyhFöldl. 1: 307]. A m. R. várad 'kis vár, erősség' fn.-ből keletkezett. L. még 1237—40: Varad szn. (PRT. 1:775). (FNESZ. 680.) 1. Tüzoltószértár É. 2. Fő utca [~]. U. A községnek egyetlen utcája van. 3. Hostel, -ba S, k. 4. Templom-hel S, p. 5. Kultúrház É. 6. Pásztorház É. 7. Pető-domb D, sz. Kicsiny kiemelkedés a voltaképpen teljesen sík határban. 8. Babod-rét S, r. 9. Szigedvári ut: Hoboli ut [K14: Hoboli ut] Űt. 10. Ujpuszta [K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] Lh, M. Itt volt az uradalmi birtok központja. A legújabb Hnt. szerint „csoportos település" 101 lakossal. 11. Ujpusztai ut Űt. 12. Ujpuszlai-fődek [K12, 14: Uj puszta] S, sz. A szigetvári és a sikotai út közötti