Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

Bakics, -ba Dt, sz. 130. Boszorkany-hëgy n. Hëksz?perih 'Hexenberg' [K12: Boszorkán hegy P: Boszorkány ; sz] Do, sz. Vörösagyagú talaja van. 131. Urbérësierdő Dt, e. Az adatközlők nem ismerték: 25. K9: Irtások; e, sz — 56. Kß: Nagy-irtás; sz — 58. K12: Klokocsik — 59. K9: Pod vodenica; r — 64. K12, P: Prosina; sz, sző, r — 70. K9: Hanfländer; sz — 72. K9: Pod bunár; r — 74. KIO: Rustik; r — 89. K8: Liki mező; p — 91. K9: Csárda; sző P: Csárda dülő; sz — 97. K9: Proszina brdo; e — 103. K8: Ronyavicza; r K9: Runyavicza; r KI2: Runyavicza — 117. K9: Borovo Brdo; sz — 119. KIO, P: Vozalika. Nem tudtuk lokalizálni: P: ökörtilos Kis mező. Az írásbeli nevek forrásai: KM = 1862: BiÜ 281 — K9 = 1855: BmK 111 — K10= 18.. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat — K16 1883: KT 5560 — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977: MoFnT2: 1979. Gyűjtötték: dr. Vargha Károly főiskolai tanár 1954-ben; kiegészítette dr. Király Lajos főisk. docens 1977-ben. — Adatközlök: 1954-ben: Alpár János 74, Jäger Márton 27, Kiefer József 54, Óbudai József 55, Pap (Jernovics) József 59, Storcz János 27 é., 1977-ben: Bakonyi László 49, Tinusz József 50 é. 72. KORPÁD Korpád, -on, -ru, -ra, -i: n. Korpád, in, fun, uf Korpád, korpadßr [BC8: Korpád Akv. 1771—1830: Sormás, Korpád SchQl—2: Korpád SchQ3: Kiss-Korpád SchQ4—5: Kis-Korpád, SchQ6—9: Korpád alias Sormás K12, K16: Korpád P: Korpád és Sormás Hnt, Bt, MoFnT2: Korpád] — T: 1010 ha/1755 kh — L: 85. Korpád a török hódoltság után puszta. 1771-ben néhány német és magyar család települt itt le, de e családok rövidesen elköltöztek. Ezután már csak német betelepülők jöttek. A 19. század első felében német anyanyelvű a lakosság; a század közepén néhány horvát és magyar család érkezett. A század végére a horvátok eltávoztak, a magyarok száma némileg nőtt. — 1930-ban 48 magyar és 143 német anyanyelvű lakott a faluban; a külterületen 10 magyar, 1 német és 15 egyéb anyanyelvű élt. 1970ben 21 német, 59 magyar anyanyelvű lakosa volt. — A K12 jelzetű térképen a pecsét felirata: „Kisskorpád—1779.". — P. sz. „Két neve van: Korpád és Sormás, az első írásban, a második a nép közt ismeretes. A falu mintegy 130 éve [1730-tól? van a jelenlegi helyén] ... korábban e hely erdős vidék volt. A Sormás onnan ered, hogy a német ajkú lakosok nem értve azon elnevezést, hogy csak egy sor ház van a községükben [mai napig is]; és így Sor házbul lett Sormás." — 1565-ben és 1582-ben „Korpád más néven Alsószék, Felsőszék" (Káldy-Nagy: 39. o.); sőt FelsÖszék falu Kövesdszék néven is szerepel (Káldy-Nagy: i. h.). Korpád [1542: Reuter: BarKözTel. 142.] Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1138/1329: Curpadi szn. (MNy. 32:131.). Az alapjául szolgáló szn. a m. korpa fn. származéka. (FNESZ. 354.) 1. Fő utca: Fősőfalu: n. óbartürf 'Oberdorf [Szabadság IL] U. Mivel a falunak ma is csak egy utcája van, 1952-ig nem volt hivatalos neve. A népi név szintén újkeletű. Régen a Korpád falunévnek utcanév szerepe is volt. Ez a falunak a magasabban fekvő, északi része. 2. Pihenő: Csendőrpihenő [Rendőrpihenő] É. Rendeltetéséről. 3. Csarnok: n. Milihfëràjn 'Milchverein' É. Tejgyűjtő hely. 4. Tüzoltószertár É. Rendeltetéséről. 5. Kultúrház É. Rendeltetéséről. 6. Fodbalpája [Sportpálya] Tér. 7. Kocsma: Bót [Italbolt] É. Rendeltetéseiről. 8. Kocsma-domb D a kocsma előtt. 9. Harangláb. Fából készült harangtartó állvány. 10. Iskola [Ált. Iskola] É volt; 1971-ben lebontották. 11. Pincesor: Ásófalu: n. Untdriűrf 'Unterdorf' Présházak és pincék. Ez a falunak mélyebben fekvő, déli része. 12.