Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

birtok volt. 78. [K8/a: Via ad Bükkösd; út] Bükkösd falu felé vezetett. 79. Éllésódal: Elles, -re [K8/a: Élés Oldal; e, 1 K8/b, K8/c, NB: Élés oldal; sz, 1 KIO: Élés oldal] Do, sz, r, újabban mintalegelő. 80. Legelő-fődek : Legelő, -re Os, Men, sz, 1. 81. Pince ajja [K8/a: Pintzék alja; r K8/a, K8/b, T: Pinczék alja; r K9: Pinczék alla; e, sz KIO: Pinczékallya] S, r. Régen sző és pincék voltak mellette. 82. Erdőkajjai-rét: Községi-rét [K8/b: Kovács erdő alatt; r] S, r. Erdő van felette. 83. Kovács-erdő [K8/a: Diverticulum Kováts Erdeje; e, sz K8/b, KIO, T, NB: ~; e] Ds, e, sz. Volt tulajdonosa nevéről. 84. [K8/a: Terrénum Husztót; határ] 85. Csikótelep: Birkaakol: Juhodáj É. 1950-ig csikótelep volt. 86. Gödörfői-ódal Gs, Do, sz. 87. Gödörföi-irtás [K8/a, K8/b: Gödör fő; e NB, K8/c: Gödör fő; e KIO: gődőrfő T: Gödörfő irtás; e, irtás] Gs, Men, sz. Régen e volt. 88. Bisztlajca, '-ba fK8/a: Diverticulum Biszlaitza; sz K8/b, KIO, T: Biszlaicza; sz P: Biszlitza; 1] Os, Men, r, 1, akácos. 89. Nagy-gödör [K8/a: Divert: Nagy Gődőr; sz K8/b, KIO: Nagygődőr; sz K8/c, T: ~; sz K9: Nagy gődőr; 1, r, sző] Gs, Men, sz, 1, akácos. Igen mély G van benne. 90. Kapacsin-domb : Kapacsindó [K8/a: Kapatsindó; sz K8/b: Kapacsindó; sz KIO: Kopaisind P: Kapacsindó; sz „hegyen, völgyön oldalas"] Do, sz, 1. Talán a szh. kopacina 'nagy ásó/kapa; irtókapa' köznévvel van kapcsolatban a név. 91. Tanittó-főd: Mestör-főd Men, S, sz, mlen, r. 92. Éllésifödek: Éllés, -be [KIO: Élés] Os, Men, S, sz. Korábban 1 volt. 93. Káposztás, -ba [KIO: Káposztaföld T: ~] S, sz volt, ma r. Káposztáskertek voltak. 94. Karácodfai-árok [MoFnT2: Okorvölgyi-víz ; Vf] Vf. 95. Víztároló: Viztartáj. Víztároló hely. A téesz tulajdona. 96. Havas-högy [K16: Havas h.] H, e, sz. Részben már a husztóti határban van. 97. [K8/a: Pars Territorii Possesionis Kány; határ] 98. [K8/a: Pars Terreni Possesionis Okorvölgy; határ] 99. Kerék-fődi ut Űt. 100. Kerék-főd: Kerek-főd [K8/a: Kerek Föld; sz K8/b: Kerek főid; sz K8/c, T: Kerekföld; sz K10: Kerék föld MoFnT2: Kerek-föld] Ds, Men, sz; újabban erdősítették. 101. Éllési-rétek [K10, T: Élési rét; r MoFnT2 : Élés-völgy] S, Mf, r. Régen 1 volt. 102. [K8/a: Terrénum Abaliget; határ] 103. Kovács-irtás [K8/a: Kováts Irtás; sz K/b, K8/c, T, P: ~; sz] Ds, Men, sz, akácos. Kovács nevű irtott itt erdőt. 104. Aligvár [SchQ3—8: Aligvár diverticulum P: Aligvár; r] S, Men, r, 1. — P. sz. „Aligvár puszta mellett van". — A múlt század középső szakaszában (1820—1870) jelzik az összeírások a kis települést 3—14 közötti lélekszámmal. A század elején német anyanyelvű volt a lakossága. — A. sz. itt érték el először a falu déli határát. Mivel régen nehéz volt a közlekedés, álig vár-ták, hogy megérkezzenek erre a helyre. 105. Aligvári-rét S, Mf, r. 106. Hétmé [BC3 : Hetme pr. Reuter: Hétmén K8/a: Diverticulum Hétmé; e K8/b, K8/c, T, NB: Hétmé; e K16: Hét méhek vgy K10: Hetme P: Hétme; e MoFnT2: Hétmén-völgy] Vö, sz, 1, e. Az elpusztult Hétmén falu helye (Reuter: BarKözTel. 140). Reuter szerint a mai Hétmé elvonás a régi Hétmén falunévből, ugyanis az -n-t határozóragnak érezték. Az 1883-i „értelmesített" Hét méhek völgy úgy születhetett, hogy a Hétmé nevet a térképészek 'hét méh'-nek értették. 107. Cserétes, -be [K8/a: Tserétes; r K8/b, K8/c, T, K10: ~; r] S, Mf, r, forrásokkal. A név cserét 'mocsár' szóval lehet kapcsolatban. — A. sz. csererdő volt mellette, innen a név. — Nh. : Két hump 'halom' van itt. Mivel feltűnően magasak, régen temetkező hely lehetett. 108. [K8/a: Via ad Okorvögy; út] 109. Kemény-malom Vízimalom volt. Egykori tulajdonosáról. 110. Hétmé-árok: Hétméni-árok [MoFnT2: Hétmén-völgyi-patak; Vf] Vf. 111. Hodáj Birkaakol. 112. [K8/a: Via ad Hetfehely; út] 113. Hideg-kut [K8/a: ~; e K8/b, K8/c: Hideg kut; e K10, T, P: hidegkút; e MoFnT2 : Jónásvölgy] Ds, Vö, sz, e, 1. 114. [K8/a: Terrénum Hetfelyiense; határ].