Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

88. Főső-högy [K8/a, K8/b, T: Felső hegy; sző P: felső hegy] Do, mlen, bokros. A sző kipusztulóban. 89. Lancsár ajja Do, bokros, 1. 90. Pusztaszentegyház [K8/a, T: ~ ; 1, e P: puszta Szt. Egyház] Os, sz. — A. sz. itt állott a falu régi temploma, amelynek harangját a közeli kútba dobták. A földből edénydarabok, épületkövek kerültek elő. — P. sz. „[Temploma a török alatt elpusztult] és a hagyomány szerint kövezete Szigetvár erődé kijavítására elhordatott volna. Ezen szentegyház, mit még most is fennálló romjai tanúsítanak, az ős erdő éjszaki homlokán állott". 91. [K8/a, K8/b: Garádócz; e] 92. Káni ut Üt, Kán felé vezet. 93. Hideg-főd Ds, sz, mlen, bokros. 94. Irtás-kert Ds, sz volt, most 1. Korábban e és irtásföld volt. 95. [K8/a, K8/b, T: Teleki mező; sz P: teleki mező] A T szerint „fenyős legelő" volt. 96. Itató-kut: Helső-kut: Hejség-kut Kút, a legelőben. A falu közös kútja volt. 97. Fás-kert Do, e, 1, k. Csemetekert volt. 98. Mát-irtás [P: Matirtási mező] Ds, sz, 1. Régen e és irtásföld volt. — A. sz. Máté nevű irtott itt erdőt. A helyet újra fásították. 99. Szállás, -ba: Szállás-kert [P: Szállási vagy feljáró föld] Men, Os, r, k. Szállások voltak itt. 100. Puszta-szöllő [K8/a: Puszta szöllök; sz, sző K8/b, T: Pusztaszöllő P: puszta Szőlő] Ds, sz. Korábban sző volt. 101. Kis-ódó Do, 1, bokros 102. Főjáró [K8/b, T: Feljáró dülő P: feljáró föld] Do, Vö, sz, bokros, e. Feljáró út volt az erdők felé. 103. [K8/a: Palréti dülő; 1 T: Pálréti dűlő; e] 104. Főső-szög: Kerengetés, -he [K8/a, K8/b, K9, T, P: Felső szeg; r P: Feíső Szeg vagy Keringetés] Dt, 1. Irtásföld, ahol keringetéssel 'fák kérgének körbevágásával szárították ki a fákat. 105. Betenicai-rét [K8/a, K8/b, K9, T, P: Betenisza; r] Vö, r 106. [K9: Fehérgödör P: Koszorús és fehér gödör K16: Fehérgödör erdő MoFnT2: Fehér-gödör-erdő] 107. Urasági-erdő Ds, e 108. Föső-szögi-rét [P: felső Szeg vagy kereki rét] Vö, S, r, 1 109. Lipalac, -ba Ds, e 110. Lipalac-tető Dt, e. Ez is az uradalmi e volt. 111. Katalini ut: Karácodfai ut Űt a szomszédos községek felé. Az adatközlők nem ismerték: 5. K8/a: Fenékrét; r — 14. K8/a: Lakos rét — 16. P: Galyok — 17. P: csoragos Mező — 17. P: Kovács Jankó földje — 38. K8/a: Égetési dülő — 41. K8/a: Cseri dülő — 42. K8/a: Függőfai dülő — 47. T: Csapás szél — 52. K8/b: Gályok — 58. K8/a: Lucsics dülő — 62. K8/a: Czigányrét — 63. P: Barrag mező — 64. K8/a: Puszta szürü — 65. K8/a: Paksica — 67. K9: Reketye — 71. K8/a: Rekesztési rét — 73. K8/a: Cseroldal — 75. K8/a: Csorogói dülő — 77. K8/a: Berkenye oldal — 79. P: Kecske föld — 91. K8/a: Garádóc — 95. K8,/a: Teleki mező — 103. K8/a: Palréti dülő — 106. K9: Koszorús [gödör]. Nem tudtuk lokalizálni: P: Barátok mező — P: Kut sürü. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1859: BmT 76. — K8/a = 1859: BiŰ 78. — K8/b = 1863: BiÜ 79. — K9 = 1853/55: BmK 33. — T = 1864: Földkönyv a kat. térképhez. — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Szabó Józsefné tanító és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Fodor Istvánná 82, Illés Ferencné 50, Pandúr József 71, Sándor Jánosné 46 é. 45. KISHAJMÁS Hajmás: Kishajmás, -on, -ru, -ra, -i [BC1, 5: Haymas BC3: Magyar Haimas BC4: Kis Haymas BC6, 7, SchQl: Hajmás BC8: Kishajmás SchQ2, 5—9: KisHajmás SchQ3, 4: Kiss-Hajmás K7, K8, 9, 10, Tk, P: Kis Hajmás Hnt, Bt, MoFnT2: Kishajmás] — T: 754 ha/1310 kh — L: 329. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. A 18. század elején részben kuriális nemesek lakták. Magyar lakossága mellé a múlt század