Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

elején németek telepedtek le. A század végére arányszámuk elérte a 35%-ot. 1930-ban 327 magyar és 44 német anyanyelvű lakta; 1970-ben a falu lakóinak száma 306 volt. Ekkor kb. 70 fő vallotta magát német anyanyelvűnek. — A. sz. a falu régi helye a Pusztahajmás nevű határrészben keresendő. — P. sz. „Hajdan Karáczod felé volt puszta hajmás ... jelenleg szántóföldek... itt állott a mostani szöllök alatt... Volt puszta hajmáson templom Szt. Imre herczeg tiszteletére; de ennek romjai vagy egyéb öt pinczék Kiss hajmási hegyben — Godissán pedig az Uraság Székhelyén: pincze és nyomai nincsenek fenn. Kőfalaiból kivájattak a kövek — és ezekből köztudomás után magtár építettek. — Elpusztulván puszta hajmás, — és innen Hajmásra átköltözvén, mivel eleinte csekély számból állottak a' lakosok, Kishajmásnak neveztetett". Kishajmás [1542: Hagymás: Reuter: BarKözTel. 142.] A m. hagyma ~ N. hajma növénynév -s képzős származékából keletkezett. Tkp. értelme '(vad)hagymával benőtt hely'. A Kis- [1773: LexLoc. 36] előtag Nagyhajmás előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 260., 339.) 1. Főső-fenyeres [K8/b: Felső Fenyeresek; sz] Ds, Men, sz, k. 2. Berök, -be Mf. r. 3. Fő utca: Alvég [Petőfi Sándor u] U. A falu leghosszabb utcája. Mélyebben fekvő hely. 4. Tanácsház: Községház É. A helyi tanács épülete. 5. Vasúti megálló: Vasútállomás: Állomás, -ra É. Vasúti megállóhely. 6. Iskola É. 7. Fővég [Kossuth Lajos u] U. A falu magasabban fekvő része. 8. Agyagüzem [Kerámiaüzem] É. Dísztárgyakat, ún. népi kerámia-tárgyakat (korsókat, kancsókat, tányérokat stb.) előállító agyagipari üzem. 1968-ban épült. Az agyagot a falu határában termelik ki. A siklósi születésű Gelencsér Sebestyén (híres fazekas volt) munkáinak formáit és motívumait dolgozzák fel az üzem keramikusai. 9. Hősi emlékmű: Hősök szobra. Az 1914-es világháborúban elesettek emlékére állíttatta a község lakossága. 10. Templom É. Régebben itt állt a falu iskolája is. 11. Templom tér Tér. Itt áll a falu temploma. 12. Pásztorház É. A falu pásztorai lakták. 13. Szent Antal-köröszt Ke. Szent Antal tiszteletére állították a múlt században. 14. Sásdi ut: Bodojai ut [K8/a: Ut Bodolya felé; út] Üt. Sásd és Bodolyabér felé vezet. 15. Mezei ut [K8/a: Mezei ut; út] Üt a mezőben. 16. Godisai ut [K8/c: Godisa felé; út] Űt. 17. Fenyős-tető Fs, Os, e, sz. Régi és részben újabb telepítésű fenyves. 18. Alsó-kertök Os, r. Régebben itt kertek voltak. 19. Berök-rét [K10, Tk, P: ~; r] S, Mf, r. Sasos, vízjárta berek. 20. Pap gödre [K10, P: ~] G, Gs, r, 1, mlen. 21. öreg-högy [K8/b: öreghegy. Uradalmi Szőlő; sző K8^c: Uradalmi Szőlő, öreg hegy; sz Tk, K10: öreghegy] Do, sző. 22. öreg-szöllő [K10: öreghegy] Ds, sz, sző. 23. Faköröszt: Jakab-köröszt Ke. Az öreg-szőlők mellett áll. Május 1-én, Jakab napján és a fagyos napokon processziót szoktak ide vezetni. 24. Nagy-kő [K9: Nagykő; sz] Szi, Szas. Hatalmas kövekkel. 25. Nagy-kő fölött: Tömös, -be [K8/b: Nagy kő föle K10, P: Tömös; sz] Os, sz. 26. Szatinai ut [8/a: Üt Szatina felé; út] Űt. Szatina község felé vezet. 27. Malom-árok [K8/a: Malom árok; Vf MoFnT2: Orfűi-patak] Vf. Orfű felől érkezik ide. Vízimalom állott a partján. 28. Palé, -ba [K8/a, b, c, K10, P: ~; sz, sző Tk: Pálé] Men, sz. Pál nevű ember tulajdona lehetett. 29. Piros alma Ds, sz, sző. Régen itt gyümölcsfák is voltak. 30. Szöllök ajja [K10: Szöllőkalljá] Ds, Men, sz. Fölötte szőlők is voltak. 31. Gáíic, -ba: Galène, -ba, Gálenc, -ba [K8'a, b: Gálénz, Gálencz táj; sz K10: Galécz Tk: Galencz, Gálencz P: Galény (?)] Vö, sz, r. 32. Bokros legelő: Legyellő, -be [Tk: Bokros legelő a falu mellett K10: Irtás] Do, 1. 33. Vas-megye [K8 a, b, c, Tk: Vasmegye; sz P: vasmegye; sz MoFnT2: ~] Os, Men, Fs, sz. Itt húzódik a falu külterületének nyugati határa. 34. Hangyás-kut [K8/b: Hangyás kut; sz, 1 K10, P: Hangyáskut] Men, Do, 1. Régebben forráskút volt itt. 35. Vërcsoma tája [K8/b: ~; 1, sz, sző K10: Vercsomó] Vö, 1, sz. 36. Almás, -ba: Almási rész Os, S, Vö, sz, 1. Egy része vizenyős. A. sz. vadalmafákról kapta nevét. 37. Kecske-hát [K10, P: ~] Ds, Dh, sz. Korábban kecskelegelő volt. 38. Falu fölött: Falu föle