Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Koszideri időszak

A Koszideri időszak kialakulásának történeti eseményei vatyai emlékanyagában, mészbetétes kerámiás és szeremlei leletek mellett, feltűnik a tipikus későmagyarádi és későfüzesabonyi edényművesség több típusa és helyi variánsa egyaránt. Az események a vatyai kultúra belső életét mélyebben is érintették. Ebben az időben változott meg a kultúra hagyományos elterjedési területe is. A lakosság egy része a Duna-Tisza közén D-DK-felé vonult és újabb települések létrehozásával, egészen a TiszaKörös torkolatvidékig területet foglalt (Hajós, Alpár, Csongrád-Felgyő, Kelebia). Ezen a területen közvetlen érintkezésbe került a Szeremle csoporttal is. A Felső-Tisza vidékén és É-Magyarországon élő Füzesabonyi kultúra életében is jelentős változás következett be a legfiatalabb periódus idején, nagyjából egyidőben, a már említett Ny-Kárpát-medencei eseményekkel. A változásokat a Bodrogszerdahelyi csoport, vagy fázis névvel jelzi a kutatás. A kultúra szállásterületének eltolódása mellett, a szigorú halott-tájolás megváltozása, a szórthamvasztásos temetkezési mód feltűnése, illetve a sírcso7 „Baranya az őskortól" 97