Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Középső bronzkor

lünk. Ez a vélemény a kialakulási folyamatot ÊNy-DK irányú mozgásként értelmezi. — Ennek az irányzatnak képviselői WosinsRy Mór, Tompa Fe­renc és Patay Pál voltak. Mindhárman a kultúra kialakításában a helyi du­nántúli őslakosságot, a zóki kör népességét látták meghatározónak. A két népesség érintkezését, vagyis a kialakulás, az átformálódás folyamatát első­sorban tipológiai alapon, főleg a kerámiamúvesség és a díszítőkincs rokon­sága alapján ítélték meg. 2. Az északi és déli mészbetétes csoport egyidőben alakult ki, népi alap­juk is tehát csak kettős gyökerű lehet. - Ezt az elképzelést Mozsolics Amá­lia képviselte, amikor az északi csoportot a Baden-Harangedény-Kisapos­tag komponensekből, a déli csoportot a Zók-vucedoli népességből vezette le. 3. A kultúra az egész Dunántúlra kiterjedően lényegében egységes, s a te­rületi csoportok ellenére népi alapja a zóki lakosságban kereshető. - Ezt az elképzelést Csalog József után, Bóna István képviselte legtovább, úgy, hogy a kultúra kialakulását a helyi őslakosságon, déli, balkáni eredetű tör­téneti eseményekkel hozta összefüggésbe. Az eredetvonal tehát nála DK­ÉNy-i irányúra fordult. Az eredeti elképzelések alapján nyilvánvaló, hogy a kialakult mészbeté­tes kerámiás csoportok reális összefüggését kell mindenekelőtt megvizsgál­ni a valóban őslakosságnak számító zóki kör anyagával, nevezetesen a So­mogyvár-Vinkovci csoporttal, a kérdéses területen. 1. A topográfiai kutatások és a lelőhelykataszterek az egész Dunántúlon azt mutatják, hogy a két kultúra telepei szinte sohasem találhatók közös helyen. 2. A két kultúra bármilyen érintkezésére az anyagi kultúra területén, ­akár valamilyen átmeneti formákban is, - kevés régészeti bizonyítékkal ren­delkezünk. 3. A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a mészbetétes edények népe tárgyi emlékanyaga tipológiai alapon, ugyancsak igen nehezen vethető össze, in­kább az eltérések, mint a rokonvonások szembetűnőek. A mészbetétes dí­szítési technika ismerete, nem lehet a rokonítás kritériuma. Az eredetkérdés reális felvázolásához tehát elsősorban a mészbetétes kerámiás lelőhelyek és leletegyüttesek részletes elemzésén keresztül közelíthetünk. A Somogyvár­Vinkovci kultúra és a mészbetétes edények népe között időben, nagyon is logikusan beilleszthető hiátus feloldását, benne a fiatalabb kultúra kialaku­lási folyamatának kulcsát is, a korai mészbetétes kerámiás fázis különvá­lasztása adja meg. Mészbetétes edények népe korai fázisa A kultúra teljes lelőhelykataszterének meghatározásával, először a Dél­Dunántúlon, majd az Észak-Dunántúlon is, a kb. 400 ismert lelőhely közül, több mint 50 olyan pont vált elkülöníthetővé, ahol a leletanyag képe, sőt bizonyos településszerkezeti vonások és stratigráfiai adatok egyaránt, hatá-

Next

/
Thumbnails
Contents