Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Középső bronzkor

KÖZÉPSŐ BRONZKOR Mészbetétes edények népe kultúrája A Dunántúl őskori leletanyagában igen hamar felfigyelt a kutatás a jel­legzetes mészbetétes díszítésű finom kerámiára, amely gyakran hamvasztá­sos ritusú sírok mellékleteiként került elő. Hampel József és Rómer Flóris első közlései után, Wosinszky Mór már 1904-ben megjelentette azt a mono­gráfiát, amely e jellegzetes leletanyagot az egész Dunántúlon összegyűjtve, önálló kultúraként tárgyalta. Ö volt abban a kérdésben is az első, hogy a karakterisztikus mészbetétes díszítés formai jegyei alapján, szét kell válasz­tani a déli és észak-dunántúli területek kerámiáját, különbséget téve „ . . . a Balaton fölötti részen elterjedt pontsorok- és koncentrikus körökből álló tí­pus és a dél-dunántúli széles sávú edények között". Az emlékanyag első tipológiai szétválasztását a kultúra egyre határozot­tabb körvonalazása követte Mozsolics Amália, majd Patay Pál munkáiban. Csalog József 1942-ben, kortársait messze túlhaladó történeti szemlélettel nyilatkozott a kétféle díszítési módot használó, területileg is különválaszt­ható mészbetétes kerámia kulturális feloldásáról. Észrevette, hogy a látszó­lag eltérő mintájú típusoknál, az edénykészítés és díszítéstechnika tekinteté­ben, az egész régióra kiterjedő rokonság tapasztalható. Bóna István már erről az alapról indult legújabb monográfiájában. Az egységes kultúra fogalmából kiindulva, olyan analitikus munkát végzett, új hiteles temetők anyagára építve, amely az egységen belül élő etnikai cso­portok minél gondosabb különválasztását célozta. Ennek eredményeként ma a kultúrát két nagy etnikai-területi csoportra osztja a magyar kutatás. - észak-dunántúli csuport - dél-dunántúli csoport A kultúra egységét figyelembe véve, a két csoport részletesebb feldolgo­zását, az elterjedés pontos körvonalazását, a lelőhelykatasztert, az eredet és az időrend fontosabb kérdéseit, több tanulmányban Bandi Gábor dolgozta fel. A két kialakult csoport részletesebb áttekintése előtt, át kell vizsgálni az eredetkérdés és a még területileg egységes korai fázis problémáit, hogy a későbbi területi és tipológiai variánsok megérthetők legyenek. A kultúra eredetére vonatkozóan több vélemény volt a kutatásban. 1. A kultúra nem egy időben alakult ki, népi alapja is több összetevőből áll, aszerint, hogy a régebbi északi, vagy a fiatalabb déli csoportról beszé-

Next

/
Thumbnails
Contents