Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)
BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Korai bronzkor
KORAI BRONZKOR Somogyvár-Vinkovci kultúra A későrézkori és rézkor végi történeti események, ie. 2100-1900 között olyan népmozgásokat eredményeztek DK-Európában, melyek egyrészt a Balkán-felől, másrészt a Fekete-tenger és az Al-Duna vidék környékéről indulva, elérték a Dunántúl területét is. A Bolerázi csoport és a Badeni (péceli) kultúra Baranya vidéki bemutatásánál, majd a Duna-Dráva szögbe benyomuló Vucedol-csoport leleteinek értékelésénél láthattuk e kétirányú hatás eredményét. A Ny-balkáni tradíciókat jobban őrző, földműves-állattartó életmódú, hosszabbéletű, többrétegű telepeken lakó vucedoli népesség elsősorban a Szerémségben, a rövidéletű telepeken lakó, állattartó-földműves, mozgó életmódot folytató badeni lakosság, szinte az egész dunántúli dombvidéken szétszóródva, ú : abb események befogadója, vagy áldozata lett a korai bronzkor kezdetén. A több népcsoportot magába foglaló korabronzkori civilizáció régészeti felfedezése és több évtizedes kutatása, szorosan összefonódott a Baranya megyei Zók község határában lévő Várhegy leleteivel. A Dél-Dunántúl korabronzkorának bemutatását, éppen e lelőhely miatt, bővebb kutatástörténettel kell kezdeni. A laibachi, vucedoli és zóki lelőhelyeken előkerült jellegzetes mészberakásos díszítésű kerémia időrendi és kulturális összekapcsolása, szoros öszszefüggésben a dunántúli bronzkor kialakításával, a 30-as évek magyar kutatásában fogalmazódott meg. Tompa Ferenc, Patay Pál és Mozsolics Amália, csatlakozva a korabeli osztrák kutatáshoz, e rézkorvégi leletcsoportot a K-Alpi vidékről származtatták és ,,Szarvas-Vucedol-Zók", „Vucedol-Zók", illetve „Vucedol-kultúra" neveken vezették be a szakirodalomba. Az újabb magyar kutatásban Bóna István és Kalicz Nándor kísérelték meg a Vucedol-zóki kör hazai anyagának feldolgozását és csoportokba rendezését. Néhány mondatban megemlítjük megállapításaikat: A kultúra képét úgy határozták meg, mint egy a Kárpát-medencében elterjedő olyan népességet, mely több csoportra bontható, különböző alapokon alakult ki és terjedt szét, kapcsolatai is aszerint változtak, ahogy ÉNyirányban elmozdult egészen Szlovákiáig, eltekintve attól, hogy a kultúrát Vucedol-zóki vagy zóki kultúrának nevezzük.
