Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Rézkor

A Balatoni csoport karcolt díszítésű edényé (Pécs-Keszű) ságát. Jellemző edényformák: széles szájú fazekak, fordított csonkakúpos tálak, kettős kónusú tálak, csőtalpas tálak. Legelterjedtebb díszítés a tűzdelt barázda, rácsozott szalagdísz és a benyomott pontok. Itt jelenik meg a minták sárga vagy fehér inkrusztációja. III. fázis - Pécs-Mohácsi úti téglagyár, Pécsbagota-Cseralja. A csoport elterjedése ez időre már változatlan marad. A fázis települési viszonyaira a pécsbagotai telep ad támpontokat, ahol több gödör kíséretében két kisméretű földbevájt ház is feltárásra került. A temetkezési szokásban ezen időszakban jelenik meg a hamvasztás. Fontosabb edényformák: alacsony széles szájú füles bögre, korsók, ívelten kihajló felsőrészű tálak, érdes-rücskös felületű fazekak, széles szájú csészék. Gyakorivá válik a mélyen vésett széles minta, a tűzdelt barázda, mindkettő inkrusztációval. Épp a pécsbagotai telep anyagának jellegzetességei mutatják legjobban a III. fázis kapcsolatát a kialakuló Bolerázi csoporttal. A csoport I. fázisában, a népesség eredetével kapcsolatosan már említettük a helyi lengyeli vonások mellett a Vinca kultúra jelentőségét. A II—III. fázis különválasztásának egyik lehetősége viszont éppen az új és eddig idegen elemek megjelenésében kereshető. A nagyméretű csöbrök, egyfülű bögrék és korsók, a tűzdelt barázdás díszítés és az edények felületkezelésében jelentkező érdes, rücskös megoldások, az Alpok-vidék későneolitikumának jellemzői. A kapcsolatok ezen szálával hozható összefüggésbe a rézművesség és rézhasználat fellendülése is.