Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)
BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban
míg a TIR szerint a Duna partján fekvő Ad Novas (Zmajevac, Jugoszlávia) érintésével haladt Antianán keresztül Sopianae-ba. Tekintsük át az Itin. Antonini alapján ezt a DK-ről ÉNy-i irányba húzódó útvonalat, illetve az út vonalába eső településeket, településnyomokat. Amint említettük, az út Mursánál érte el a Drávát és Antiana (Kő) érintésével lépte át a mai Baranya megye határát. Legelső állomása Baranya DK-i részében a mai Ma : s község határában lehetett. Majson, a Merse dűlőben 1963-ban Papp L. 10 későrómai sírt tárt fel. 1964-1965-ben Burger A. még 43 későrómai sírt ásott ki, amelyek között néhány hamvasztásos sír is akadt, a többi csontvázas temetkezés volt. A halottak földsírokba voltak eltemetve, amelyek irányítása zömmel ÉKDNy-i (fej ÉK felé). A sírokban I. Constantius, ill. I. Constantinus vereteitől kezdve fordultak elő római érmek; a veretek Iulianus érmeivel zárulnak. A temetkezést tehát a IV. sz. első negyedétől kezdve a IV. század 60-70es éveiig lehet nyomon követni, és a sírok leletanyaga - leszámítva egyetlen sír III. századi leleteit - zömében a IV. századi, a későrómai temetők szokásos mellékleteiből áll. A szerző a temető népességét az ún. zengővárkonyi temetők népességével hozza kapcsolatba. Papp L. a temetőtől É-ra telepnyomokról is említést tesz. Az úttól É-ra, a sátorhelyi Állami Gazdaság területén, a Borza-majortól K-re, a Borza patak két partján Papp L. 1967-ben III-IV. századi településnyomokra bukkant, és 6 földbe mélyített lakóházat talált meg. Feltehetően vagy egy különálló kisebb település, vagy egy villatelepülés maradványai lehetnek. Dombay Sátorhely határában őrtoronyról tesz említést. A Mursa-Sopianae-i hadiút Majstól ÉNy felé tartva Töttös irányába fordult. Graf A. a római utakat tárgyaló munkájában Töttös határában római utat említ. 1968-ban gátépítésnél római kori telep nyomai jelentkeztek, azonban itt épületek nem rajzolódtak ki. A kerámia-leletekből következtetve a település nyomai a II—III. sz-ra helyezhetők. Töttöst elhagyva, ÉNy felé Borjád a következő állomáshely, ahol Papp L. a Boly felé vezető földút mentén, terepbejárásai során, római kori telepnyomokat figyelt meg. Feltehetően az út mentén elterülő településről vagy villagazdaságról van szó. Az úttól É-ra Boly község határában, a Sziebert-pusztán Papp L. 1961-ben római kori telep anyagát gyűjtötte össze. A kerámia-anyagból következtetve a telep élete az I—II. században kezdődött és legfeljebb a III. századig követhető. Dombay J. Békés-pusztán későrómai sírokat ásott ki, amelyekből I. Constantinus császár bronzérme ismeretes. Dombay feljegyzései szerint a jelenlegi rk. temetőben állítólag római kori kiserőd (burgus) romjai találhatók. Graf adatai római út nyomait említik, amiből arra lehet következtetni, hogy vagy a Boly község határában állott egykori települést, kiserődöt kötötte össze egy bekötőút a tárgyalt hadiúttal, vagy pedig az említett hadiút Boly érintésével futott. Ez utóbbi álláspontot képviseli Graf is. Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy egy Töttösből kiágazó északi útvonal vezetett a bólyi települést érintve a Versend határában feltételezhető K-Ny-i útvonalhoz (lásd lejjebb).
