Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

Feltételezésünk szerint a sopianae-i hadiút ÉNy felé haladva Belvárdgyulát érintette. A község határából rendkívül korai érem, Agrippina kopott bronzérme került elő. Az út innen Bkján irányába fordult, ahol Dombay J. az ún. „Tanítói földek" területén a községtől D-re, későrómai téglasírt tárt fel. A kérdéses területtől É-ra Burger A. hitelesítő ásatást folytatott, amely azonban újabb római kori sírokat nem eredményezett, ellenben sikerült az ún. ,,Susnyári földek" határrészben római kori település nyomait rögzítenie. (Megjegyezzük még, hogy közelebbi lelőhely megjelölése nélkül innen Iustinianus császár aranyérme ismeretes). A következő állomásnak Magyarsarlóst tekinthetjük, ahol római kori téglasír bukkant elő az ún. ,,Régi temetőben". A község területéről még egy téglasír ismeretes, ahol állítólag feliratos márványlap volt az eltemetett koponyája alatt. A községtől K-re húzódó domboldalon nagy kiterjedésű római telepre utaló nyomok: római cserepek, épülettörmelékek fekszenek a föld felszínén. A fenti leletekből következtetve a község határában nagyobb római település feltételezhető. Az úttól K-re, Eilend határában, az ún. „Hirdi hát"-on ugyancsak római épületmaradványok ismeretesek, amelyektől ÉNy-i irányban téglasírok is előfordultak, tehát itt is római település vagy villagazdaság lehetett. A Sopianae felé futó út újabb állomása Nagykozár, ahonnan római téglasírok ismeretesek. Az úttól Ny-ra, a Kozármislenyhez tartozó Üszög-pusztán, az üszögi halastavat tápláló forrásnál római telepnyomok rajzolódtak ki, ahol Pusztai R. megfigyelése szerint nagyobb római villa fekszik. Az út Ny-i oldalán elszórt települések, magánosan álló villagazdaságok, temetők nyomai találhatók. Kisherenden szántás alkalmával római sírok bukkantak elő. Az ezt követő kutatások során ép téglasír rajzolódott ki, a sírban mellékletek nem voltak. Korát így nem ismerjük. Kisherendtől ÉNy-ra, Egerágon, a községtől D-re húzódó dombháton római épület nyomai bukkantak elő. A község határában építkezéskor 2 téglasír is előkerült, az egyikben Fausta császárnő érmét találták. Ettől É-ra, Személyen 1950-51-ben római éremkincslelet került elő (129 db), amelyhez 1973-ban 6 nagybronzot sikerült még megszerezni. A kincslelet Vespasianus vereteivel kezdődik és utolsó darabját Antonius Pius idejében, i. sz. 158-ban verték. Ez a korai kincslelet világos bizonyítéka annak, hogy Sopianae környékén már a II. sz. közepére fontos telepek alakultak ki. Személyből még sírkő töredéke ismeretes, amely 1963-ban került napfényre. A sírkő két sarkát oroszlánok díszítették. Településnyomokat egyelőre nem ismerünk, mindenesetre - az éremkincsből következtetve - a koracsászárkorban kialakult településről, villagazdaságról lehet szó, amely feltehetően bekötőúttal volt összekapcsolva a Mursa-Sopianae-i főútvonal Birján-Magyarsarlós közé eső szakaszával. Ettől Ny-ra Pécsudvard területén, a Körtés-dülőben, a vasútvonaltól Ny-ra ugyancsak előbukkant egy római település, ahonnan római éremlelet isme-