Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Korai vaskor

A 6. és 10. tumulus alatti kőgyűrű és sírgödör (Pécs — Jakab-hegy) A koravaskori fémművességet vizsgálva elsőként szembetűnő jelenség: nem találjuk jelét annak, hogy az előző korszak, a későbronzkor virágzó bronzművességének tradíciói megmaradtak volna a Hallstatti kultúra népének körében is. Az urnamezős kultúra addigi magas színvonalú bronzművességének virágzása véget ért; a bronz helyett a vas használata került előtérbe. A vaskor kezdetén nyilvánvalóan olyan történelmi események játszódtak le, amelyek széttörték azokat a politikai - társadalmi kereteket, melyek ezt a bronzmúvességet és a hozzá szükséges nyersanyagutánpótlást, kereskedelmet korábban lehetővé tették. Ezek az események és változások egy más típusú fémművesség létrejöttét eredményezték, amelyben a bronz mint nyersanyag erősen háttérbe szorult. A kora vaskor kezdetén bronzból jobbára már csak az ékszereket készítették: a sírokban a bronzékszerek közül a sima huzal-karperecek, spirálisgyűrűk, dísztűk, egyszerű kerek pitykék és poncolt díszű veretek fordulnak elő. A koravaskori bronzművesség legszebb dél-dunántúli darabjai szintén ékszerek és dísztárgyak: az egyik jakabhegyi halomsírból való egy bronz ivókürtvég amelyet kettős kacsafej, a korai vaskor legkedveltebb motívuma díszít. Szebényből, közelebbről ismeretlen lelőhelyről származik egy bronz csüngődísz, amely őzet ábrázol.