Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)
BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor
zépső-Tisza vidéken a hajdúhagosi népcsoport lakott, a helyi középső bronzkori lakosság (bodrogszerdahelyi csoport) közvetlen leszármazottai. Erdélyben szintén a középső bronzkori lakosság élt tovább (Wietenberg-Segesvár (Sighiosara) kultúra). A Vajdaság és az Al-Duna-vidék története is eltérően alakult: ide sem ért el a Halomsiros vándorlás közvetlenül, viszont ide menekült a dunántúli, alföldi lakosság, a Szeremle csoport egy része. Itt, a helyi őslakosság és az északi szomszéd Halomsiros népcsoportok hatására alakították ki új anyagi kultúrájukat (Dubovac-Cirna csoport). A XII. század folyamán a népmozgások elcsendesedésével viszonylag békés időszak következett, amelyet a Kárpát-medence kettős települési képe jellemzett: Ny-i felét, beleértve az Alföld Duna-Tisza közének jó részét is, a Halomsiros kultúra népe lakta, a Tiszától K-re eső területet a középső bronzkori lakosság továbbélése jellemezte. Ezt a kettős arculatot legérzékelhetőbben a bronzművesség tárgyairól lehet leolvasni. A Felvidéken és Erdélyben, szűkebbre vonva vizsgálódásunkat, Észak Magyarországon és a Felső Tisza vidékén tovább készítették a koszideri időszak idején használt tárgyakat, de felhasználták már a Halomsiros nép új formáit is. Ugyanekkor a Dunántúlon ez a formagazdagság - a korábbi és új típusok, vagy a másik terület eszközeinek átvétele - még nem figyelhető meg, itt ekkor nem jelentős a Halomsiros nép bronzipara. A korai Halomsiros korszak (R BC) végét jelző változásokat is jórészt a bronztárgyak közvetítik számunkra: keleti eredetű eszközök jelentek meg a Kárpát-medence K-i felében. Feltűnésük a sztyeppéi hatásra a Prut-Dnyeszter vidékén kialakult Noa kultúrához köthető, ez a nép Erdélybe is betelepült, sőt a Felső-Tisza vidékét is elérték. Ugyancsak keleti hatások érték Északkelet-Magyarországot Kárpát-Ukrajna felől is (Komarovo kultúra). A keleti népelemek letelepedése megváltoztatta az ott lakók életét, ezt az etnikai változást, a Felsőszőcsi kultúra átalakulását új elnevezéssel, BerkeszDemecseri kultúra névvel jelzi a régészeti szakirodalom. Az új, keleti népelemekkel gazdagodott lakosság bronzipara megváltozott, első gyártmányaik az ún. ópályi típusú bronzművesség legrégibb tárgyai, amelyek a R BC periódus végén készültek. Az etnikai változást is hozó népmozgás a temetők anyagában is leolvasható: a korai Halomsiros nép tiszafüredi temetőjének használata ekkor szűnt meg. Ezzel a változással zárult a korai Halomsiros időszak és vált teljessé a Kárpát-medence kettéválása, a keleti rész elszakadása a Közép-Európa nagy részét elfoglaló Halomsiros kultúrától. Települési viszonyok Ha a megye területére terjesztjük ki vizsgálatainkat, a terlepülési viszonyok, a népsűrűség, vagy akár a temetkezési szokások felvázolása is nehézségekbe ütközik. Több kisebb, régi és ú : abb gyűjtésből, leletmentésből származó tárgy van a múzeum gyűjteményében, de ezekből legtöbb esetben csak
