Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

1 10 km 13. ábra: Főbb szerkezeti vonalak a Mecsek—Villányi-hegység közötti dombvidéken Felszínfejlődés Az eltemetett mélyszerkezeti egységek fenti vázolásából nyilvánvalóan következtethető, hogy a morfológiai körzet pannon előtti fejlődése rendkívül változatos volt. A felszínalakulást szerkezetileg az EK—DNy-i pásztázottság jellemzi. Az egyes szerkezeti egységek felépítése, rétegsorrendjének ismeretében a pannon előtti időszakban két jelentős mozgásfázis különböztethető meg. — Az egyik a stájer fázissal kapcsolatos helvét-torton időszaki mozgások, amelyet legfőképpen a süllyedő tendencia jellemez. Ezek az Ellendi-medence területén voltak a legjelentősebbek. — A második, lényegesen gyengébb mozgásfázis a szarmatára és a pannon elejére rögzíthető (attikai mozgások). A legintenzívebb felszínalakulás ekkor a mai Görcsönyi-hát területén a dombvidék ENy-i részén ment végbe. Ekkor indulhatott nagyarányú emelkedésnek az a kicsiny szerkezeti öv, amely akkor túlterjedt mai morfo-