Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

billent. A Zengőtől K-re ugyanis 530 m, az említett völgytől K-re pedig már csak 480 m tszf magasságú. A Zengőtől É-ra ez a lépcső 480 m tszf magasságban mutatható ki, mint nem völgyhöz kötött forma, amely gyűrűszerűén övezi az idősebb és egyben magasabb felszínt. A fiatalabb, középső-pliocén lépcső legjellegzetesebb formában a Zengőtől D-re található. Egyetlen hatalmas félsíkot képez. A hegységhez csatlakozó része 370 m, DK-i pereme 330 m tszf magasságú. Zengővárkony E-i térségében már csak 310 m magasságban levő gyenge morfológiai peremmel különül el az alatta fekvő felszíntől. Dobogó csoport névvel illethetjük a Keleti-Mecsek E-i részét, amely a Komló — —Kisújbánya—Óbánya—Mecseknádasd vonaltól É-ra fekszik és az 596 m tszf magasságú Dobogó a legmagasabb pontja. Az alsó-kréta vulkánosság terméke adja az uralkodó kőzetféleséget. Ezért itt találhatók a legkevésbé jellegzetes felszínek. Ez a térség a leginkább völgyekkel szabdalt. Az eocén — oiigocén szint (Dobogó 596 m) közvetlen közelében a helvét lépcső igen jellegzetes morfológiai határokkal 500 m magasságú. Ny felé kissé alacsonyodik, így a Balázsorma (476 m) területén már csak 440—460 m magasságú. A poszt-helvét eivetődés a Márévári-völgy mentén történt. A Dobogótól É-ra ez a felszín teljesen hiányzik és É-felé csak keskeny völgyközi hátak formájában található (Nagyhegy). A középső-pliocén felszín ez alatt általában 370 m tszf magasságban fejlődött ki. Ez azonban csak átlagszámként kezelhető, mert területenként lényeges eltérések is vannak. A Magyaregregyi völgyben pl. 320 m tszf, míg a hegység É-i peremén, a Völgységipatak völgyének peremén 350—370 m tszf magasságban található. b) Negyedkori felszínek (hegylábi félsíkok) Ezek minden esetben az idősebb és szilárd kőzetből épült egységekhez csatlakozó laza pannon rétegekben alakulnak ki. Kutatásukra legideálisabb terület a hegység D-i pereme. A puha kőzetbe vésődött félsíkoknak két típusa különböztethető meg. É D 3. ábra: Akkumulációs glacis geológiai szelvénye Pécs K-i térségében 1. lösz, — 2. kavicsos homok, — 3. pannon homok, — 4. szarmata mészkő, — 5. triász mészkő