Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

Az egyik típust az alapkőzetre települt fiatal (pleisztocén) képződmények jellemzik (3. ábra). Az egyik bizonyíték Pécs város területén, a kokszmű D-i térségében van. Egy hatalmas, állandóan művelt homokbánya fala É—D-i csapású, és ebben több méteres horizontális sávban megfigyelhető a pannon és a lösz között települő vékony görgeteges, kavicsos réteg. Az anyag tulajdonképpen a hegység mediterrán (helvét) konglomerátumából származik, görgetettsége is innen öröklött. Miután az említett görgeteges réteg a középső-pliocén (felső-pannon) rétegek felett és a pleisztocén lösz alatt fekszik, minden bizonnyal kialakulását a felső-pliocén— pleisztocén eleji időszakra tehetjük. Hasonlóan a Mecsekből származó és másodlagosan települő mediterrán, jól görgetett kavicsokat — feltehetően hordalékkúp maradványokat — lehet találni hasonló geológiai helyzetben a most említett feltárástól K-re, kb. 2—3 km-re Bogád község határában, egy kicsiny völgy meredek oldalában. A most említett két feltárás között egy terjedelmes lapos hát van, amelyen Pécsfelső vá. közelében 4—5 m mély É—D-i csapású homokbánya van. Ebben nincs nyoma a pannon és lösz között fekvő görgeteges rétegnek, de a pannon lenyesett. Ugyanebben a térségben egy geológiai térképező fúrás van és abban sincs ez a görgeteges réteg. Feltehető tehát, hogy a felső-pliocén—ópleisztocén akkumuláció nagyjából a mai völgyek közeli térségeiben ment végbe. Végeredményben tehát Pécs DK-i térségében a Pécsi-félmedence EK-i csúcsán egy hordalékkúppal kissé megemelt hegylábi félsíkot lehet kimutatni. A geológiai felépítés hasonló forma jelenlétére enged következtetni a város DNy-i térségében is, a Magyarürögi-völggyel szembeni területen (4. ábra). A Pécsi-félmedence D-i szerkezeti és morfológiai határától tovább D-re geológiai fúrás igazolja, hogy a pannon és lösz között felső-pliocén—ópleisztocén durva kavicsos üledék települ. A Magyarürögi-völgy kapujában a hordalékkúp-fejlődéssel kapcsolatos félsíkképződésnek csak a D-i pereme mutatható ki, mert az É-i a fiatal pleisztocénbe süllyedt. A másik típus a hegység D-i előterében több helyen kimutatható. Pécs és Pécsvárad között a pannon homokban alakult félsík tartozik ide. A kialakító folyamatokra több feltárásból következtethetünk. Pécs térségéből kiindulva az első a már említett 4. ábra: Akkumulációs glacis geológiai szelvénye Pécs DNy-i térségében 1. lösz, — 2. kavicsos homok, — 3. pannon homok, — 4. triász mészkő