Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

É D 2. ábra: A középső-pliocén lepusztulási felszín geológiai szelvénye Pécs felett 1. talaj, — 2. szarmata mészkő, — 3. triász mészkő A szarmata mészkő gyűrődése — a szomszédos Danicz-pusztai pannon áttolódás igazolása szerint — az intra-pannonban ment végbe, míg az antiklinálék lenyesése felső-pannon. Összefoglalóan a Nyugati-Mecsek lepusztulási szintjeinek magasságbeli összehasonlításából megállapítható, hogy a Hegytető röge a helvét időszak után, valószínűleg az ó- és újstájer, illetve attikai fázisok kapcsán a torton, szarmata, illetve alsó-pannonban jobban megemelkedett, mint a Jakab-hegy. A középső-mecseki süllyedékben a legfelső felszínt a helvét képviseli. Magassága 400 m, morfológiai megjelenése terjedelmes plató, amelynek alapkőzete mediterrán partközeli konglomerátum, hatalmas, jól koptatott görgetegekkel. A süllyedéket ez a felszín uralja. A D-i peremen kicsiny rögökre darabolódik és lealacsonyodik. Pécsbányatelep K-i térségében csak 360 m. Vasas Ny-i és E-i térségében pedig 310, illetve 350 m tszf magasságúak ezek az emelkedésben kissé lemaradt rögök. Ez alatt a középső-pliocén lépcső mindenütt megtalálható. Pécsszabolcson és Vasas É-i térségében 250 m tszf, illetve 270 m tszf magasságú. A középső-pliocén az É-i peremterületeken magasabban fekszik. Komló térségében 350 m tszf átlagos magasságú. A Keleti-Mecsek területét már nem lehet olyan sok kicsiny szerkezeti egységre bontani. Ennek részben a geológiai felépítés az oka. Az alsó-kréta vulkanikus képződmények tekintélyes területet foglalnak el, ezek pedig nem olyan jó formamegőrzők, mint a karbonátos kőzetek. Ezzel magyarázható az is, hogy a hegységrész legszebb felszínei a D-i peremen találhatók, ahol a túlnyomóan mészköves jura kőzetek a jellemzők. A Keleti-Mecsek D-i részét a Zengő—Hármashegy—Somoshegy csoportja képezi. Itt van a hegységrész morfológiai központja, a 600 m tszf magasságú eocén—oligocén felszín. Ez alatt a Zengő és a Hármashegy oldalában igen szépen határolódik el az 500—530 m tszf magasságú helvét lépcső. A Zengővárkonyi-víz völgye tektonikusán előrejelzett, így érthető, hogy a poszt-helvét mozgások következtében ez a felszín ki-