Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

1. ábra: Morfológiai körzetek DK-Dunántúl területén 11.1.1. Mecsek hegység, — 11.1.2. Geresdi-dombvidék, — II.1.3. Villányi-hegység, — 11.1.4. Zselic, — 11.1.5. Mecsek—Villányihegység közötti dombvidék, — 11.1.6. Völgység, — 11.2.1. Mohácsi-sík és a Nyárád—Harkányi löszvidék, — II.2.2. Dráva-ártér és a Fekete-viz síkja II. 1. MECSEK ÉS A TOLNAI — BARANYAl-DOMBSÁG //. 1.1. Mecsek-hegység Nehéz elhatárolni Ny felé, mert a szomszédos Zselicbe mind domborzatilag, mind litológiailag fokozatosan megy át. Kissé önkényesen a Dombóvár—Szentlőrinc irányban jól kirajzolódó nagyszerkezeti törésrendszer jelölhető határként. Könnyebb a helyzet É—ÉK felé, ahol a Tolnai-dombságtól a Völgységi-patak völgyének fiatal pleisztocén süllyedéke és az Ófalui-völgy a határ. Szalatnak—Sásd között ismét bizonytalan a választóvonal. Legszembetűnőbb domborzati elkülönülése D felé, ahol az újpleisztocén Pécsi-félmedence felé meredeken hanyatlik le. Pécsváradtól K-re megint elmosódik a D-i határ, mert ott a hegységnek támaszkodó Geresdi-dombvidék felé fokozatos az átmenet. Itt csak szerkezetileg jelölhető ki a határ, a Pécs—Pécsvárad—Ofalu térségi pikkelyeződési zónában (Balogh K. 1966. Vadász E. 1935), A hegység területe 500 km

2-re tehető.