Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)

Mindezek figyelembe vételével a megye területére eső hármas osztatú síksági felszín termőképességének súlyozott területi átlaga 49%, ami igen kitűnőnek minősíthető. A megye területén előforduló síksági típusba tartozó konkrét mikro-környezeti egységek a következők: /X. 1. 41. Pécsi-fél medence A mezo-természeti környezeti egység némileg nagyobb, mint az azonos nevű geomorfológiai régió. Határa: E-on a Mecsek, illetve Zselic D-i lejtői, Ny-on a somogyi homokfelszín, K-en a Mecsek—Villányi-hegység közötti dombság meredek lejtője, D-en bizonytalanul megy át a Dráva ártérbe. Természeti adottságainak, gazdasági potenciáljának értékelésekor egy K-i és egy Ny-i részt kell megkülönböztetni. A K-i terület — a szorosabb értelemben vett Pécsi-félmedence — a geológiai— litológiai tényezőit kedvezőnek, de a termelést befolyásolónak kell minősítenünk. A részterület E-i peremén kedvezőbb minőségű lösz, illetve lösszerű képződmény a talajképző kőzet. Ebben a zónában még 60—70%-os termőképességű talajok is találhatók. A peremterület termőképességének súlyozott területi átlaga 68%. Az alsóbb medencetérségekben azonban kissé iszaposabbá vált az anyag, romlik a vízgazdálkodása, és ezért az optimális vetésszerkezet kialakításakor szükséges figyelembe venni. A térség talajminősége (réti-talaj) ettől a geológiai alaptól függetlenül, meglehetősen együntetű. A termőképesség Baranya megyei viszonylatban magasnak tekinthető (50—60%). Jelentős gazdasági potenciálja van a geológiai (hidrogeológiai) adottságoknak. A felszín alatt két nagy eltemetett pleisztocén kavicsos homokos hordalékkúp található. Az egyik a Pécsi-víz, a másik pedig az Ürögi-völgy medencebeli torkolatánál. Ezenkívül a két hordalékkúp között és ezektől Ny-ra terjedelmes pannon korú kavicsos rétegsor található, amelyben jelentős mennyiségű víz gyűlik össze a Mecsek területéről. Ez a geológiai képződmény és általában ez a hidrogeológiai helyzet jelentős bázisát képezi Pécs vízellátásának. Pécs térségében az 1970-ig telepített kutak összhozama 28 350 l/p, ami a kutakra vonatkoztatva 567 l/p hozamnak felel meg. Domborzati adottságai a helyi klimatikus viszonyokra gyakorolt hatásukban fejtik ki hatásukat. A medence, illetve félmedence jelleg eleve meglehetős szélsőségre determinálja a helyi klímát. Évi viszonylatban a hőmérsékleti értékek maximuma nagyobb, illetve minimuma mélyebb, mint a közvetlen környezeté. Ez a szélsőségesség az év megfelelő időszakaiban a napi menetben is megnyilvánul. A hőmérsékleten kívül a talajvíz közelsége is nagymértékben hozzájárul a terület ködös jellegéhez. A szomszédos hegyvidék hegyi szele a megfelelő időjárási helyzetekben különösen az északi peremeken megfelelő átszellőzést biztosít. A térség pillanatnyi gazdálkodása lényegében az optimális természeti adottságoknak megfelelő. Újabb lehetőségként említhető a félmedence É-i peremén elvileg számbajöhető víztározó létesítése (Lovász Gy. 1976), amelynek kivitelezése azonban egyéb városfejlesztési kérdések szoros függvénye.