Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

VI. NÖVÉNYÉLET

már valódi bükkös olyan értelemben, hogy ezeket részletesen ismertette Ellenberg Közép-Európa vegetációjáról szóló könyvében. Ezeket az acidoklin bükkösöket bizonyos fajszegénység jellemzi a kalcifil bükkösökkel szemben, melyeknek a fajlistája igen bőséges. V/. 3. 13. Éghajlatnak megfelelő zonális erdők és bükkösök Cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris mecsekense A. 0. Horvát 56 = Tilio argenteae — Quercetum petraeae-cerris Soó 57). (Syn.: Querceto-Carpinetum cons. Quercetum A. 0. Horvát 46 Querce-Potentilletum albae A. 0. Horvát 53, (Potentillo)-Quercetum petraeae cerris fruticetosum mecsekense A. 0. Horvát 59 T. Potentillo micranthae — Quercetum petraeae-cerris A. 0. Horvát 1961. Quercetum montanum Jankovic et Misic 52.) Subassociationes et faciès: festucetosum heterophyllae poetosum nemoralis, caricosum flaccae melicetosum uniflorae brachypodietosum silvatici luzuletosum albidae castanetosum (consociatio) Amint a szinonimák jegyzékéből is kivehető, a cseres-tölgyes erdőt nálunk a Potentillo-Quercetummal, eredeti nevén a Querceto-Potentilletum albae Libbert 1933 növénytársulással azonosították. Ez szarmata, vagyis boreális-kontinentális növénytársulás, melynek például Lengyelországban (Matuszkiewicz, W. A. 1956) karakterfajai: Vicia cassubica, Ranunculus polyanthemos, Pulmonaria angustifolia mind szarmata fajok a névadóval, vagyis a Potentilla o/bdval együtt. Mivel a mi társulásunkból a PotentilloQuercetum Quercion robori-petraeae fajai, az erdei fenyő és az áfonya is hiányzik, nálunk a Potentillo-Quercetum nevet 1957-ben felváltotta a Quercetum petraeae-cerris elnevezés (Horánszky, Soó, R., Zólyomi B.—Jakucs P.). Ehhez a felfogáshoz szerző is csatlakozik, bár társulásunk sok rokon vonást mutat a Potentillo-Quercetummal, főleg a széki erdőben (Tallós P., 1959). A Tillio argenteae — Quercetum petraeae-cerris nevet azért nem használja a szerző, mert a Mecsekben a Tilia argentea az összes gyakoribb növénytársulásokban igen bőven megtalálható, nemcsak a cseres-tölgyesre jellemző, és például a szársomlyói gyertyános-tölgyesben sokkal bőségesebben található, mint a mecseki cseres-tölgyesben. Ebben a társulásban igen sok a Querco-Fagetea elem, ezért szó lesz erről az osztályról ebben a fejezetben. Mivel pedig a társulás a Quercetea pubescenti-petraeae osztályba, illetve a Quercetalia pubescentis sorozatba tartozik, ezért esik szó ebben a részben erről a sorozatról. Ezen belül igen helyesen kerül a Quericon farnetto csoportba, mert ezzel florisztikailag is mutat rokon vonásokat és erdői is jó növekedésűek, nem karszterdő jellegűek, mint az Orno-Cotinion csoport társulásai. Meleg, száraz termőhelyeken található klimatikus, zonális társulás. Inkább nem mésztartalmú kőzetekből keletkezett talajhoz kötött, de mészkő-vidéken is megvan a tetőkön kisebb foltokban a gyertyános-tölgyes övén belül. A kontinentálisabb, keleti