Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IV. VÍZFÖLDRAJZ (Lovász György)

ható tényt, hogy egy viszonylag kicsiny intenzitású (8 mm/4 óra) csapadékból is képes hordalék jutni a vízgyűjtő csaknem legtávolabbi pontjairól is. Ide tartozik a megye 28%-a, vagyis a Zselic, a Geresdi-tönk és a Völgység azon területei, amelyek meredek lejtésűek, de erdő nélküli felszínüek. A felszíni víztározás lehetőségeit önmagában a gyors összegyülekezés nagyon kedvezővé teszi, hiszen ez azt jelenti, hogy a domborzat és a vegetáció együttes hatása a lefolyási tényezőt környezetéhez képest nagyobb értékűre emeli. Az erős hordalékképződés azonban a tavak élettartamát rövidíti. A harmadik típust a gyors összegyülekezés, a közepes beszivárgás és a közepes mértékű hordalékképződés jellemzi. A hozzá tartozó genetikus felszín a gyengén kiemelt pannon dombság. A megváltozott természeti környezet legfőbb vonása a völgyközötti hátak, illetve platók megjelenése és nagy területi aránya. A kedvező összegyülekezési feltételek, azaz a meredek és csupasz lejtők az egész területen vonalasán helyezkednek el, keskeny csíkot alkotva a völgy két lejtőjén. Nemcsak a beszivárgás, illetve összegyülekezés feltételei különülnek két szélsőséges alrégióba, hanem a hordalékképződés feltételei is. A nagy területi és közel vízszintes platók gyakorlatilag csak nagy intenzitású csapadék esetén szolgáltatnak hordalékot. A kis kiterjedésű jó felszíni vízszolgáltató területről azonban már kis intenzitású csapadék esetén is hordaléktermelésre lehet számítani. A hordalék útja azonban nem olyan egyszerű, mint az előzőben volt. Itt ugyanis a völgyek tál-keresztmetszetűek. Ennek következtében a geomorfológiai megfigyelések szerint a lejtőről érkező hordalék zöme a völgyperemeken rakódik le és csak az a mennyiség kerül a befogadóba, amely lineáris úton érkezik oda közvetlenül. A felszíni víztározási lehetőségek ebben a típusban valamivel kedvezőbbek mint az előzőekben voltak. A terjedelmes platók jelenléte miatt a lefolyási tényező azonos csapadékintenzitást feltételezve, lényegesen csökken. Ez nem kedvező változás. Ugyanakkor azonban csökkent mértékű a hordaléktermelés is, amely viszont kétségtelenül hosszabbítja a típusban létesített víztározók élettartamát. A megye területének mindössze 10%-a tartozik ebbe a kategóriába. Ide sorolható a Mecsek és Villányi-hegység közötti dombvidék, azaz a Karasica jobb oldali vízgyűjtőjének csaknem teljes területe. A negyedik típust az igen hosszú összegyülekezés, a kőzetminőségtől függő beszivárgás és elhanyagolható mértékű hordalékképződés jellemzi. Az ide tartozó genetikus felszín a síkság. A megye legnagyobb része (48%) tartozik ebbe a kategóriába. A minőségi változást szintén a domborzati adottságok módosulása jelenti. Ennek következtében az összegyülekezési idő rendkívüli mértékben megnyúlik. Ezt a vízrendezések befejezése óta műszaki beavatkozással némileg gyorsították. A típuson belüli beszivárgás-intenzitás a litológiai adottságok függvényében igen szélsőséges. Homok, illetve homokos felszínen (Ormánság) intenzív, szemben az iszapos felépítéssel, ahol minimális. /V. 1.3. Az erózió és az akkumuláció terület-aránya Ennek a felszíni hidrológiai jelenségnek vizsgálata szorosan összefügg az összegyülekezés és a hordalékképződés területi feltételeinek problematikájával. Alábbi vázlatos értékelésünk alapja — regionális számszerű adatok hiányában —• szintén kvalitatív jellegű, amennyiben a természeti-környezeti összhatásból igyekszünk