Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
III. ÉGHAJLAT
Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy az egyes évek és évjáratok elsősorban ezeknek az advektív és konvektív folyamatokra épülő éghajlatalakító elemeknek az alapján különböznek leginkább egymástól, akkor el kell fogadnunk azt, hogy a sugárzás maximuma általában a nyár első két hónapjára esik, amelyek közül egyes években júniusban, más években pedig júliusban lehet a napsugárzás havi összegének csúcsa (II. táblázat). Az április 1-től szeptember 30-ig számított nyári félévre (ez azonos a kapások tenyészidejével) 82 kcal/cm 2 sugárzási energia, vagyis az évi globális sugárzásnak kereken 75%-a jut. A globális sugárzásból származó energia — amely egyben a sugárzási mérleg első komponense — nem jut teljes egészében a földfelszínnek, mert a felszín annak egy részét (mintegy 18%-át) nyomban visszaveri, s az rövidhullámú visszavert sugárzás alakjában a légkörön át a világtér felé halad. Az így visszavert energia mennyisége a felszín anyagi tulajdonságai, száraz vagy nedves állapota, növényborítottsága, esetleg hóborított volta szerint is nagyon különböző. A beeső és a visszavert sugárzás különbségéből adódik a felszín által felvett, illetve elnyelt összes energia, amely a sugárzási egyenleg második komponense. Ez a felszín által elnyelt energia a talaj felszíni rétegeiben alakul át részben érezhető hőenergiává, részben latens halmazáilapoti energiává, részben pedig hosszúhullámú sugárzási energiává. A felszín által felvett, tehát valóban megkapott havi, évi, évszakos és félévi energiaösszegeket a //. táblázat 2a. adatsoraiban találjuk (2b. alatt %-osan is). Ezek az adatok fejezik ki azt a hatásos energiát, amely időjárási jelenségeink túlnyomó részének a forrása. Értéke Pécsett 87,1 kcal/cm 2 , a Misinatetőn 90,4 kcal/cm 2 . Az egyes hónapokra eső átlagértékekből kialakuló évi menet egyezik a globális sugárzás évi menetével. A legmagasabb érték júliusban jelentkezik, utána június következik. A főminimum decemberre, a második legalacsonyabb érték pedig januárra esik. Természetesen a különbségek csökkentek közöttük, amint az a táblázatból világosan látható. A felszín által elnyelt energiamennyiség egy részét a sugárzási egyenleg harmadik komponense, az effektív kisugárzás szállítja el (3a. és 3b. sorok). Az effektív kisugárzás energiaösszege Pécsett 42,4 kcal/cm 2 év, a Misinatetőn 40,8 kcal/cm 2 év. A felszín által elnyelt és a talajban tárolt energiamennyiség jelentékeny részét, valamivel több mint felét elszállítja a légkörön át a világtérbe, s ez igen jelentékeny energiaveszteség. Szerencsénk ez, mert különben mintegy 100%-kal több energia halmozódna fel a felszínen, és ez elviselhetetlen hőséget okozna a nyári hónapokban. Még így is, mivel a kisugárzás megszakítatlan, folytonos jelenség, előfordul, hogy a legintenzívebb besugárzási időszakban (nyáron a déli órákban) ez a felhalmozódás — ha rövid időre is — bekövetkezik. Általában azonban az állandó energia elszállítás még nyáron is tűrhető értékekre mérsékli a felmelegedést. Az energiamérleg negyedik fontos komponense a felszín és felhőzet által visszavert sugárzásból származó energiamennyiség. Évi átlagos értéke Pécsett 22,9 kcal/cm 2 , a Misinatetőn 20,3 kcal/cm 2 (4a. és 4b. sorok). Az évi menetben feltűnő a város számottevő előnye a hegyvidékkel szemben (nyáron 1,4 kcal/cm 2 , a többi évszakban 0,3—0,5 kcal/cm 2 a különbség) nyilván a konvektív felhőzet következtében. Az elnyelt sugárzás és az effektív kisugárzás különbsége adja a felszín energiamérlegét, amelyet Pécsre és a Mecsek hegységre vonatkozólag a //. táblázat 5a. so-
