Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

raiban találunk. Ez a mérleg azt fejezi ki, hogy az adott területen a sugárzási folyamatok végeredményeképpen mekkora energia áll rendelkezésre a hőmérséklet emelésére, a vizek párologtatására, a téli hótakaró elolvasztására stb. A Pécsre és közvetlen környékére, valamint a Mecsek hegységre vonatkozó sugárzási mérleg adatai azt mutatják hogy novembertől januárig (három hónapon át) a felszín a különböző sugárzási folyamatok végeredményeképpen általában hőt ad le. A mérleg februárban már pozitív, szemben pl. Budapesttel, ahol ebben a hónapban még a hőleadás tart, és Kalocsán is éppen csak megmutatkozik a mérleg átbillenése a hőbevétel irányába. Ez a tény az itteni igen fontos korai kitavaszodás bizonyítéka. A februártól áprilisig terjedő időszakra vonatkozó pécsi mérleg az összes évi mérlegnek kereken 22%-a, a Misinatetőn több, közel 23%-a. Ugyanebben az időszakban a bevétel Budapesten csak 21%, de Kalocsán már ismét több mint 22%. Ez azt mutatja, hogy a kedvező korai felmelegedés nem korlátozódik a DK-Dunántúl déli részeire, hanem kiterjed az Alföld déli részeire is, vagyis nem mediterrán jelleg ez, hanem az alacsonyabb szélességen való fekvés következtében jelentkező erősebb (és korábbi) felmelegedés. Kedvező expozíció esetén ez a körülmény természetesen segíti a mediterrán flóraelemek nagyobb számú jelentkezését a többiek között. Ez az aránylag nagy tavaszi mérlegtétel eredményezheti a hó gyors olvadását, a felszín korábbi felszáradását és a magasabb léghőmérsékletet, szemben az ország más területeinek ettől eltérő viszonyival. A hegyvidék és a síkság, illetőleg a kettőt összekötő változó szögű lejtők sugárzási egyenlegének alakulására mértékadóak a pécsi és a misinatetői adatok. A lejtők égtáji kitettségük és a lejtésszög nagysága szerint lényeges eltérést mutatnak. Különösen nagy jelentőségű, hogy a Mecsek és a Villányi-hegység nagykiterjedésű délies lejtői, valamint a dombvidékek egyes részei szintén igen gazdagok napsütésben a kedvező kitettségük miatt. E körülmények teszik lehetővé az itteni tavaszi mezőgazdasági munkák korábbi megkezdését, s a korábbi kezdet a többi fejlődési fázist is előbbre hozza. Mindezek a tényezők fontos szerepet játszanak a primőrök itteni termesztésében (Simor F. 1962). Ebben a fejezetben, de különösen a II. táblázatban közölt sugárzási adatok kiszámításában az OMSZ Központi Légkörfizikai Intézetének sugárzási osztálya működött közre. Ezért az értékes segítségért Dr. Major György osztályvezetőt és munkatársait illeti az elismerés. III. 2. NAPSÜTÉS A napsugárzás energiahozama mellett éghaj lati lag fontos ismernünk az energiaszállítás ütemét is, tehát annak időbeli adagolását. A napsütés tartama a Föld egy pontján lényegében három körülménytől függ. Az első a Nap és a Föld kölcsönös helyzete; adott hely számára földrajzi szélességtől függően alakul a napkelte és napnyugta időpontja, a nappálya magassága és a nappalok hossza. A földrajzi szélesség dönti el tehát, hogy az év egy adott szakaszában a Föld valamely pontjára mennyi időn át sütne a Nap, ha a felszín sík, a látóhatár teljes, a légkör tökéletesen átlátszó és az égbolt teljesen derült volna. Ez az időtar-