Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

ártufának lehet minősíteni (RAVASZNÉ BARANYAI L. 1964). A vízben lerakódott, rétegzett féleségeken a fenti jellegek nem figyelhetők meg. A röntgendifrakciós felvétel szerint magas a tufa zeolittartalma, ami annak báziskicserélő tulajdonságát emeli, vagyis ún. trasszcement gyártására az ilyen típusú tufák rendszerint alkalmasak. A Szászvár-8. sz. fúrásból nyert minta alapján kémiai összetételéről az alábbi elemzés tájékoztat (RAVASZNÉ BARANYAI L.-NAGYNÉ MELLES M. 1961): SI0

2 68,72% Na

2

0 2,20% TI0

2 0,23% K

2

Ö 3,24% A1

2

0

3 13,43% + H

2

0 5,28% Fe

2

0

3 0,34% -H

2

0 2,06% FeÖ 0,76 C0

2 0,00% MnO nyom P-Ä MgO 0,38% Összesen : 99,83% CaO 3,15% 99,83% Az alsó-riolittufa ásványos összetétele nagyon hasonlít a már említett Szekszárd-3 sz. fúrásban feltárt riolitéhoz. V1GH GY. (1942) szerint a szekszárdi 302,10 m vastag vulkanikus összlet fekvője szárazföldi konglomerátum, ami alsó-helvétibe sorolható, fedője pedig torton, szarmata és pannon rétegekből áll. SZÉKYNÉ FUX V. (1957) vizsgálatai szerint az összletet szürkés, fluidális, helyenkint perlites riolit alkotja. Alapanyaga sárgásbarna, üveges, vitrofiros. Porfiros beágyazásai: karlsbadi ikres apró szanidin, savanyú plagioklász, kevés kvarc, limonitosodott biotit. Szerinte homogén vulkáni lávát harántolt a fúrás az egykori kitörés központjának közelében. Kora valószínűleg alsó-helvéti. Mindezek alapján arra gondolhatunk, hogy ehhez a riolitkitöréshez kössük az alsó riolittufát, amit csaknem az egész Mecsek területén követhetünk és rétegazonosításnál felhasználhatunk. Felső terreszlrikus (konglomerátum — tarkaagyag) tagozat A Mecsek-hegység É-i, miocén süllyedékében (medence) konkordáns településsel az alsó-terresztrikus tagozat felett üledékfolytonossággal települnek a felső-terresztrikus tagozat képződményei. Több előfordulásban közvetlenül az alaphegységre, az arra települő alsó-riolittufarétegre rakódtak. Fedőjében a limnikus összlet képződményei találhatók. A rétegsor zömét itt is konglomerátum és tarka, vörös-sárga színeződésű homokos agyag, agyagos homokrétegek építik fel. A fő különbség az alsó tagozattal szemben, hogy kisebbek és jobban lekerekítettek a konglomerátum elegyrészei, több a homok-közbetelepülés. A törmelékanyag jobban osztályozott, folyami lerakodási körülményre utal. Tehát a megcsökkent reliefenergiának megfelelően, már elcsendesedett folyóvizek rakták le üledéküket. A kavicsanyag összetétele azonos az alsó tagozatéval, a különbség csak a %-os összetételben mutatkozik, így a kristályos alaphegységből és permből 27%, az idős mezozoikumból (triász— liász) 55%, a fiatal mezozoikumból (felső-jura—kréta) 16% és egyéb kőzetből 2% vesz részt a kavicsanyag felépítésében (HÁMOR G. 1970). Gyakoriak az áthalmozott, gyakran bentonitodosott riolittufit közbetelepülések is. Ezek már nem alkal-