Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

masak rétegazonosításra és arra utalnak, hogy az egykor nagy elterjedésű, szárazföldre hullott riolittufa a lepusztulás folyamán áthalmozódva, a vízben ülepedett le. Planorbis kőbelek és molluszka héjtöredékek kerültek ki rétegsorából. A mezozoikumból áthalmozott radioláriákat itt is megtalálták. A tagozat felső részén szenesedéit növényi maradványtöredékek is előkerültek. Vastagsága 100—200 m. Limnikus összlet Alsó, főleg mocsári—tavi és felső, főleg mocsári—folyóvízi képződményei üledékfolytonossággal települnek a terresztrikus összletre. Néhol túlterjedően az alaphegységre rakódnak le, jelezve a tengeri transzgresszió előhírnökeként jelentkező elmocsarasodást. Az É-i miocén medencében ismerjük legszebben kifejlődött rétegsorát, vastagsága 100—180 m. A Mecsek D-i oldalán csak vékonyabb kifejlődése ismeretes. Fedőjében diszkordansan (új üledékciklus kezdő tagjaként) a congeriás rétegek, ill. a halpikkelyes agyagmárga-összlet települ. Alsó és felső tagozatra bontják. Alsó tagozat. Jellegzetes képződményei: sötétszürke, kőzetlisztes agyagmárga, amely gyakran nagy halpikkelyeket is tartalmaz, ezt nevezik alsó halpikkelyes agyagmárgának és nem tévesztendő össze a felsőhelvéti ,,halpikkelyes anyagmárga" összlettel. Sötétszürke agyag, finom homokos agyag, szürke finom homok, zöldesszürke, agyagos homokkő kavics-betelepülésekkel, földes-fás barnaszén rétegekből épült fel. Néhol áthalmozott, vékony tufitbetelepülések figyelhetők meg. A rétegzettség általában jó, a képződmény felső részén néhol sávosság, mikrorétegzettség,szalagosodás mutatkozik. Gyakoriak a gyökérnyomok, szenesedéit növénymaradványok és vékonyabb, 0,20—0,50 m vastagságú, több rétegből álló, korlátolt elterjedésű barnaszén betelepülések. Régebben kutatás, sőt kisebb bányászat tárgyát képezték ezek a barnaszén-előfordulások. Ilyeneket ismerünk Mecseknádasd, Bakóca környékén. Az újabb kutatások Helesfánál kisebb medencében tárták fel azokat műrevaló vastagságban. Bányászatukat a kis készlet és a rossz minőség miatt nem kezdték meg. Mikrofaunáí a képződmények nem tartalmaznak. Makrofaunát a sötétszürke, kőzetlisztes agyagmárgából előkerült Halytherium bordatöredék és felfelé egyre gazdagodó moliuszka-fauna képviseli. A molluszka-faunát HÁMOR G. (1970) szerint az alábbi alakok adják: Unió sp., Gyraulus sp., Adeorbis planorbillus (Duj.) Brotia escheri Brong., Melánia spl., Theodoxus sp., Planorbis sp. PÁLFALVY 1. növénymaradványokat határozott meg, amelyek közül néhány fontosat az alábbiakban sorolunk fel: Glyptostrobus europaeus (Brongt.) Heer, Cinnamomophyllum polymorphum (A. B.) Kr. et Wld., C. scheuchzeri (Heer) Kr. et Wld., Calamus noszkyi Jabl. A spóra—

pollen együttes szubtropikus, édesvízi—parímenti, elegyes lomberdőre utal (NAGY L-NÉ, 1969). Felső tagozat. Túlnyomó részt sárga, limonitfestődéses, aprókavicsos, változó szemnagyságú homok, kavicsos homok, kavics, durva homokszemcsés, agyagos aleurolit és az alsó tagozatban már ismertetett képződmények betelepülései építik fel. A rétegzettség rossz, gyakori a keresztrétegzettség. A kavicsok anyaga heterogén, amennyiben a terresztrikus összlet mindennemű kavicsa megtalálható benne, sőt még az alsó limnikus tagozat áthalmozott görgetegei is előfordulnak. A törmelékes komponensek általában rosszul osztályozottak.