Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Alsó terresztrikus konglomerátum, tarkaagyag (alsó terresztrikus) tagozat A helvéti emeletnek alsó, durvaszemű, folyami eredetű törmelékes összletet, amelynek összvastagsága a 600 m-t is eléri, alsó és felső tagozatra bontjuk. Az alsó tagozat durvább és túlnyomóan kristályos alaphegységből származó kavicsanyagból épült fel. A felső tagozat valamivel osztályozottabb és több benne a mezozóos rétegekből származó kavics. Az alsó tagozat képződményei közt sokszor a két tagozat határán találjuk az „alsó riolittufa" réteget, amely az egész Mecsek területén elterjedt és ezért párhuzamosítás céljaira alkalmas. Az alsó konglomerátum tarka agyag tagozat kőzetanyagát D-ről mintegy 15— 20 km távolságról származó ököl—fej nagyságú, kismértékben koptatott konglomerátum és tarka (vörös-zöld) agyagos homok, homokos agyagrétegek szabálytanul váltakozó rétegei építik fel. Az osztályozatlan, felsőszakasz jellegű folyóvízi homokos, agyagos kötőanyagú konglomerátum diszkordansan települ a mezozoikumra. A konglomerátumban a következő kőzetek kavicsai szerepelnek: háromféle gránit (vorÖs, korpádi típusú és fehér gránit), gránitaplit, szürke gneisz, halványvörös paragneisz, muszkovitos csillámpala, muszkovitos—biotitos csillámpala, zöldesszürke szericit-fillit, halványlila homokkő, magmás és metamorf eredetű kvarc, kvarcit, szericites kvarcit, augitszirt, magnetit, hematit, felső-karbonkorú szericites homokkő és pala, permi vörös homokkő, szürke kvarcporfir, lila kvarcporfir, vörös kvarcporfir, szeizi homokkő, anizuszi mészkő és dolomit, raeti homokkő, alsó-liász arkózás homokkő, csillámos aleurolit, fedőmárga, foltosmárga, szferosziderit, középsőliász crinoideás mészkő, szürke mészkő, homokkő, mészmárga, dogger vörös crinoideás mészkő, bajóci foltos mészmárga, vörös-sárga jura mészkő, kovás mészkő, tűzkő, mészkőbreccsa, oxfordi —kimmeridgei pszeudoolitos mészkő, titon mészkő, alsó-kréta mészkő, alkáli diabáz (trachidolerit, bosztonit), fonolit, riolittufa, horzsakő. Az alsó tagozat kavicsösszetételének százalékos aránya a következő képet mutatja : (1) kristályos alaphegységből és permből származik 28%. (2) Idős mezozoikumból (triász—liász) származik 39%. Fiatal mezozoikumból származik 25%. Egyéb közetek 2%: (JÁMBOR Á.-SZABÓ J. 1961). Tehát ha csak a mezozóos és felső-karbon képződmények kavicsait vesszük figyelembe, a kőzetanyag D-ről származtatása csaknem bizonyítottnak vehető. Az alsó tagozat vastagsága 350—40 m közt váltakozik. Faunája egészen gyér, néhány planorbisz kőbél és áthalmozott mezozoós radioláriák találhatók benne. A terresztrikus összlet alsó részéből és az alsó riolittufa közé települt agyagrétegekből előkerült pollen és spóra együttes szárazföldi (hegyvidéki) és folyóparti tropikus—szubtropikus klímájú vegetációra utal (NAGY L.-né 1969). Alsó riolittufa és riolit. Az alsó konglomerátum—tarkaagyag tagozat magasabb részébe, vagv az alsó és felső tagozatok határán, sokszor közvetlenül a mezozóos rétegekre diszkordansan települ az alsó riolittufa. A 7—10 m vastag, nagy biotitpikkelyekben bővelkedő és kvarc, földpát töredékeket tartalmazó, kemény kötésű tufa magas szénülési fokon szenesedett növénymaradványokat is tartalmaz. Egyes helyeken szabálytalan, rétegzetlen, szárazföldre hullott jellegű (ártufa), másutt a közbetelepült kavicsos-törmelékes anyag és a jól rétegzett kifejlődés arra utal, hogy az vízben rakódott le (portufa). A növénymaradványok magas szénülési foka és a tufa összesült jellege alapján rendszerint a rétegzetlen, szárazföldre hullott féleségét