Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

roplectammina complanata Reuss., Robulus münsteri (Roem.), Lenticulina ingenua (Berth.), L. Lobata (Reuss.), Planularia crepidularis (Roem., Vaginulina recta Reuss., Marginulina bronni Reuss., Lagena ovum Ehrbg., Ramulina globotubulosa Cush., Píeurostomella fusiformis Reuss, Nodosarella gracillima Cush., Gyroidina nitida Breuss., Hedbergeila cretacea d'Orb., Globigerina equilateralis (Brady), G. cretacea d'Orb., Ticinella rober ti (Gandolfi), Globorotalites subconicus (Morrow), G. micheliana d'Orb., Cibicides reicheli Gandolfi. A Foraminiferák mellett sok Radiolaria, kevés Spongia tű és Ostracoda, Mollusca héjtöredék és Echinodermata vázelemek, iszapevő férgek járatai és apró, szenesedéit növényi maradványok figyelhetők meg. BÁLD1NÉ BEKE M. (1965) a Nannoconus truitti zóna alakjait is felismerte. Néhány Cephalopoda is előkerült: Hadrocheilus hungaricus Strausz, Akidocheilus cor Strausz, Kosmatella agassiziana Pict., Hemiptychoceras cf., sp., Oxytheutis sp. A felsorolt Foraminiera fajok egy része az albai emeletben lépett fel, egy része az albai emelet végéig élt. Egyedszámban az apti —albai formák uralkodnak. A Cephalopoda maradványok az albai emeletre utalnak. A Kosmatella agassiziana Pictet faj pedig a középső-albait igazolja. Ezen őslénytani adatok megerősítik a rétegsor középső-albai korát. Felső-kréta Cenomán emelet A szorosan vett villányi fáciesterületen nem ismerjük. Idáig valószínűleg már nem ért el a cenomán transzgresszió. A Szigetvár-3. sz. hévízfúrás egy szerkezeti vonal, valószínűleg az idáig nyomozható D-mecseki pikkelyöv mentén, a MecsekKiskőrösi vályú és Fazekasboda —Mórágyi kristályos hát szerkezeti egységei közé ékelődött helyzetben tárta fel az Északi Pikkelyből már ismertetett globotruncanás vörös márga rétegeket. A rétegsor a fúrás adatai szerint a következő: 0,00—749,00 m pliocén és miocén rétegek diszkordancia 749,00—758,00 m Globotruncanás vörös márga 758,00-758,60 m zöld homokkő 758,60 — 760,10 m tarka agyag cenomán 760,10-760,60 m terra rossa diszkordancia 760,60—800,00 m fehér glaukonitos mészkő, alsó-albai karsztos üregekkel A rétegsor szerint a villányi kifejlődésű alsó kréta mészkő karsztosodott felületére, tehát szárazföldi időszak után, transzgredált a cenomán tenger, amely tekintve a vékényi és szigetvári előfordulásokat a mecseki és a fazekasbcda-morágyi szerkezetek területén azonos kifejlődésű volt. Ebből az következik, hogy ebben az időszakban a mecseki és villányi üledékgyűjtő vályúk már nem szelektív módon fejlődtek. A cenomán transzgresszió után Délkelet-Dunántúl teljes egészében szárazulattá vált és csak a helvéti időszakban bcrították el újból a miccén tenger hullámai.