Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

fei. Kőzetkifejlődés szerint az összlet egy alsó, molluszka héjtöredéket nagy mennyiségben tartalmazó, alárendelten pszeudoolitos és egy felső, túlnyomóan pszeudoolitos, alárendelten héjtöredékes és mésziszaprögöcskés jellegű, szürkésfehér mészkőösszletre osztható. Az alsó molluszka-héjtöredékes összletet, amelyet a fúrás ICO m vastagságban harántolt, még négy csoportra osztották : (1) : kevés Foraminiferát, sok Orbitolinát [O. lenticularis (Blum)] tartalmazó, 28 m vastag mészkő. (2) : alárendelten kis Foraminiferákat tartalmazó, 20 m vastag szakasz [Orbitolina lenticularis (Blum) és O. beremendensis Méhes]. (3) : kis Foraminiferák újból gyakoribbá válnak és az Orbitolinák száma minimálisra csökken. Egyes rétegekben sok az Ostracoda. Vastagsága 25 m. (4) : a molluszka héjtöredékek mennyisége erősen csökken, a kis Foraminiferák száma viszont nő. Cuneolinák rendszeresen megfigyelhetők, Orbitolinák csak néhány rétegben találhatók. Vastagsága 25 m. Felső pszeudoolitos, alárendelten héjtöredékes és mésziszap-rögöcskés jellegű, szürkésfehér mészkőösszlet, vastagsága 165 m. A kis Foraminiferák igen gyakoriak, Cuneolinák és Orbitolinák rendszeresen megfigyelhetők. Echinodermata maradványok hiányoznak. Az összlet felső részében kizárólag Orbitolina beremendensis Méhes található. Egyes mészkőpadok a legfelső részben, amely szakasz már a felszínen a beremendi mészkőbányában is tanulmányozható, sötétszürke ésPachyodonta (Requienia és Agria?)-héjakat tartalmaz. Ritkábban, ugyanitt korall- és csigametszetek is megfigyelhetők. Nagyritkán Lamellotis sp. is előfordul. Az apti —alsó-albai rétegsorból az alábbi fontosabb őséletmaradványokat soroljuk fel : Cuneolina s p., Orbitolina beremendiensis Méhes, O. lenticularis (Blum), Simplorbulina manasi Ciry et Rad. Pachyodonta héjmaradványok, Lamellotis hantkeni Horváth, Toucasia cf. carinata d'Orb. Nerinea coquandi d'Orb., Hydrozoa telepek. Spongia tűk, Echinoidea tüskék, Ostracodák. KÖZÉPSŐ ALBAI ALEMELET Az aisó-kréta rétegsornak ezen utolsó tagja, amelyet először Strausz L. talált meg, csak a tenkesi pikkelyben van feltárva. Azon kívül a Vókány-2. és Vókány 1. sz. fúrások is harántolták. A fekvő pachyodontás — orbitolinás mészkő rétegcsoport felett éles határral és megegyező dőléssel települ a sárgás-szürke színű, puha foraminiferás, kőzetlisztes márga. A rétegsor 40 m-nél vastagabb. A fekü pachyodontás— orbitolinás mészkőben egészen az oxfordi—kimmeridgei mészkőig lenyúló repedésekben figyelhető meg az összlet legalsó, bemosott, vörös crinoideás, törmelékből álló hasadékkitöltése. A repedések, amelyekbe ülepedési diszkordanciával települ a középső-albai rétegsor, hegységképződési fázist ögzít, amely nemcsak vertikális mozgásokban nyilvánult meg, hanem a repedésrendszereket is létrehozta. A foraminiferás aleurit a gazdag mikrofaunán kívül néhány Cephalopodát is tartalmaz. A Foraminifera faunából néhány alakot ismertetünk (SIDÓ M. in FÜLÖP J. 1966): Rhabdammina abyssorum Sars., Trochamminoides sp., Haplophragmoides concavus (Chapman), H. cushmani Loeb, et Chap., Texlularia aghitinans d'Orb, Spi-