Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)
I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)
Felső-kréta Cenoman emelet Délkelet-Dunántúl egész területén a felszínről csak az Északi Pikkely Vékényivölgyéből ismerünk VADÁSZ E. (1935) által még doggernek tartott vörös, globotruncanás agyagmárga rétegeket. A feltárás két szerkezeti vonallal határolt, beékelt helyzetű kis pikkelyben maradt meg. A rétegsor látszólag erősen legömbölyített diabáz anyagú konglomerátummal kezdődik, alatta a már említett és alsó-krétába sorolt szenes, agyagos rétegek helyezkednek el. Felette, ill. közéje, két vetővonal közt, beékelt helyzetben 7 m vastag vörös agyagmárga települ. Ebből SIDÓ M. (1961) gazdag cenomán korú Foraminifera faunát határozott meg. Ezek közül néhányat felsorolunk: Textutaria turris d'Orb., Bigerina complanata (Reuss.), Robulus münsteri (Roem.), Ramulina globulifera Brady, Gümbelina striata (Ehrenberg), Reusella pseudospinulosa roelsen, Globigerina saratogensis Tappan, Globotruncana helvetica Bolli, G. stephani (Gundolfi), G. (Rotalipora) cushmani Morrow. Hasonló kifejlődésű és faunájú rétegeket tárt fel a Szigetvár-3. sz. fúrás is. De itt már a villányi fáciesterület alsó-kréta rétegsora helyezkedik el alatta, amiért is majd a villányi üledékgyűjtő vályú kréta rétegsorának ismertetésénél említjük meg. A cenomán rétegsor elterjedését egyelőre még nem rekonstruálhatjuk. Az előfordulások ritkasága nem engedi meg a messzebbmenő következtetéseket. Villányi fáciesterület A/só-kréta A villányi típusú alsó-kréta képződményeket a harsányi, tenkesi és beremendi pikkelyeken kívül K felé az Erdőföld-1. sz. fúrásban és Ny felé a Szigetvár-3. sz. fúrásban észlelték. Ez utóbbi helyen a neogén rétegek alatt feltárt cenomán és alsóalbai rétegek villányi kifejlődésüek, viszont helyzetük szerint vagy a Mecsek —Kiskőrösi vályúhoz, vagy a Fazekasboda—Mórágyi kristályos háthoz tartoznak. A villányi fáciesterület kréta képződményeit FÜLÖP J. és munkatársai által 1966-ban közreadott munka alapján tárgyaljuk. Valangini—hauterivi emelet Ide tartozik a Mecsek-hegységből jól ismert alkáli diabáz, amelyet itt a szubvulkáni formában a babarcszöllősi Vár-hegy lábánál felső-anizuszi dolomitbányában egy 1,9 m vastag telér formájában és a Turony-1. sz. fúrásban ugyancsak az alsóanizuszi dolomit és mészkő-dolomit rétegekben átfúrt telér alakban figyelhetünk meg. Felszíni képződményeit máshol nem ismerjük. Részletes kőzettani leírását VICZIÁN I. (1964, in FÜLÖP 1966) munkáiban megtalálhatjuk. A Turony-1. sz. fúrásban feltárt diabáztelérből vett két kőzetminta kémiai összetétele:
