Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Malm Oxfordi emelet Fokozatos átmenettel, de jól megkülönböztethetően fejlődött ki a bath—kallovi rétegsorból a maximálisan 120 m vastag kovás mészkőösszlet. Főleg színeződése alapján a legtöbb feltárásban három tagozatra osztható. Alsó tagozat aránylag vékony, zöldesszürke, kovás, vékonypados mészkőből áll (mint már említettük, a kalloviba is tartozhat). Középső tagozat sárga, szürkéssárga, vékonypados, kovás mangános mészkő. Felső tagozat vékonypados, sima törésű rózsaszínű -sárga, kovás-mangános mészkő. Jellemző a kőzetalkotó mennyiségben jelentkező vörös színű tűzkőgumó és -lencse. Mindhárom tagozatban a mészkőpadokat egymástól néhány mm vastagságú kovás, lemezes márga választja el. Az Északi Pikkelyben az oxfordi emelet nem osztható három részre. Itt csökkent, mintegy 30 m vastag, sárga, vékonypados, kovás mészkő képviseli az összletet. Az egész rétegsorra jellemző a magas kovasavtartalom, amely a bath —kallovi után ugrásszerűen emelkedik, majd a kimmeridgeiben újra lecsökken. Ennek okát radioláriás mikrofáciesében kereshetjük. A mangánoxid tartalom is mégegyszer olyan magas mint a fekü és fedő összletekben. A vékony lemezes-kovás márga-közbetelepülések az összlet ritmikus keletkezési körülményeire utalnak. Az alsó tagozat jellegzetesen globigerinás, míg a felső két tagozatot a radioláriák tömeges megjelenése jelzi, ami többek között arra utal, hogy a jura tenger itt érte el legnagyobb mélységét. A süllyedés ütemét a parttól való távolodás következtében az üledékfelhalmozódás nem tudta követni. NAGY I. szerint az oxfordi emeletet a Radioláriák tömeges megjelenése jelzi (1966). A makroszkópos ősmaradványok igen ritkák. Gyér faunája alapján VADÁSZ E. (1935) a Macrocephalites macrocephalus szintjével azonosította és így a kallovi emeletbe sorozta. Legfontosabb alakok: Rhynchonella peiminica Khi, (Phylloceras flabellatum Neum., P. demidoffi Rouss., P. zignodianum Neum., Sphaeroceras bullatum (d'Orb.) Hibolites hastatus Montf. A folyamatban levő újrafeldolgozás ezt a kérdést véglegesen tisztázza. Kimmeridgei emelet Az összlet alsó részét, nem mindenhol megkülönböztethető, átlagosan 15 m vastag zöld, vörösbarna, hullámos felületű, vékonypados, jellegzetesen szemcsés mészkő alkotja, amelyet VADÁSZ E. még az Oxfordba helyezett. Vörös tűzkőgumók és lencsék még itt is gyakoriak. A Radioláriák háttérbe szorulnak és a Lombardiák veszik át a vezető szerepet. A mikrobiofáciesre jellemző még a Cadosinák és Stomiosphaerák jelenléte (NAGY I. 1961, 1966), VADÁSZ E. (1935) még a Cardioceras cordatum szintjébe sorozta. Néhány általa innen felsorolt fontosabb alak : Sowerbiceras tortisulcatum (d'Orb.), Fuaspidoceras perarmatum (Sow.), Gregoriceras transvcrsarium (Quenst.), G. toucasi (d'Orb.), Hibolites hastatus (Blainv.). A fauna újrafeldolgozása ezt a kérdést is tisztázni fogja.