Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

A PÉCSI KÖSZÉNVAGYON MINŐSÍTŐ PARA

MÉTEREINE

K CSAPÁSMENTI VÁL

TOZÁSAI KERES

ZTVÁGATON KENT (Madas I. 195 8) András Széchenyi István—Béke Petőfi akna 3. ábra lezajlott ausztriai fázis) a kompresszív jellegű tektonikus mozgásokkal kapcsolatos nyomás is gyorsította. Ennek a lehetőségére mutatott rá NÉMEDI VARGA Z. (1967), amikor Komló —Nagymányok DNy—ÉK-i, a hegység csapásával azonos irányú tengelyt állapít meg, amelytől mind ÉNy, mind DK felé a kőszénrétegek átlagos illó tartalma csökken, vagyis szénülési foka emelkedik. Végül az alsó-kréta diabáz (trachidolerit) vulkanizmussal kapcsolatos szubvulkanitok (telérek, teleptelérek) hőhatására végbemenő kokszosodás alakítja át a kőszéntelepeket (ebben az időben még lignit stádiumban voltak). Vastagabb teléreknél a hőhatás 10—20 m távolságban is észlelhető. Mindezen folyamatok hatására az alábbi táblázatban feltüntetett kőszénféleségek keletkeztek. Mecsek-vidéki feketekőszén-típusok GÁL E., JAKÓ L., TAKÁCS nyomán, 1956) Megnevezés lllórész % tiszta kőszénre Roga-féle sülőszám Lángkőszén 36—48 0— 9 Gázlángkőszén 32—43 10—45 Gázkőszén 30—40 30—55 Gázkokszkőszén 28—39 50—85 Zsírkőszén 20—30 50—85 Félzsíros kőszén 18—23 25—60 Kovácskőszén 14—19 10—30 Scványkőszén 10—16 0— 9 Természetes félkoksz < 30 10—50 Átmeneti kőszén 16—24 0—15 Természetes koksz < 30 0—10