Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

képződmények uralkodóan laguna- és tavi kifejlődésűek, alárendelten deltaképződmények is megfigyelhetők. A Pécs-28. sz. fúrás (NAGY E. 1965) anyagában volt legszebben megfigyelhető, hogy a ladini Naticopsis uhligi-t tartalmazó agyagos aleurolit feletti, még ladini durva homokkő rétegekre éles határral, finomszemű, felfelé fokozatosan durvuló szemnagyságú, homokos képződmények települnek. Ehhez hasonló regressziós üledékritmusra utaló rétegsorok máshol is megfigyelhetők, amelyek már a karni emelet üledékképződésére utalnak és a ladinihez képest a tenger további visszahúzódását és a lepusztulási terület közeledését jelzik. A rétegsor alsó harmadában a finomszemű, többé-kevésbé meszes képződményekben gyakoriak az Ostracodák, Phyllopodák közül az Jsaura minuta (Goldf.) és I. ovata (Lea) fajok, alárendelten kagyló és csigafajok is, így Pleuromya ambigua Biitner, Actina cf. ScolarisMüns. kerültek ki az összletből. Növénylenyomatok közül a legfontosabbak: Taeniopteris tenuinervis Braun, Clathropteris menispiodes Bron., Todites roessertiKryst. A rétegsor felső kétharmadában tömegesen találhatók halmaradványok, amelyek közül a legfontosabbak : Dapedius inornatus Henry, Semionotus sp. pikkelyek, Acrodus minimus Ag. fogak és uszonytüskék, amelyek a középső keuper ún. semio-. notus-os rétegeiből közismertek. Nóri emelet A nóri emelet 140—160 m vastag képződményét is az előző emelet kőzetfajtái építik fel, azzal a különbséggel, hogy itt lényegesen kevesebb az aprókavicsos, durvaszemű homokkő közbetelepülés. Az összlet uralkodóan tavi kifejlődésű, de kisebb mértékben lagunafáciesű képződmények is fellelhetők benne. Rétegsorát a felső-karni semionotusos padra települő durva, deltaképződésű homokkőpad vezeti be. A halpikkely-maradványok a karni emeleten elmaradnak. A raeti emelet felé éles, valószínűleg kimosási határral megjelenő folyammedri homokkő rétegcsoporttal határolódik el, amely felfelé transzgressziós üledékritmusú deltafáciesbe megy át. A_ kőzetanyag színe általában szürke, néhol azonban már megjelenik a zöldes színeződés, ami általában a raeti képződményekre jellemző. Helyenkint az aleurit rétegekben dolomitkavicsok is találhatók, ami a később tárgyalandó „konglomerátum" kifejlődés párhuzamosítására vonatkozólag fontos adat. A nóri—raeti rétegsor határán gyakori a lila, foltos átszíneződés, amely néhol teljes szürkésvörös színeződésbe megy át. A vörös agyagban a kémiai elemzések hematitot mutattak ki, míg a zöld színezetűekben hematit és chamozit egyaránt megtalálható, ebből NOSKENÉ FAZEKAS G. (1966) és NAGY E. 1968) arra következtetett, hogy a vörös szín a chamozit oxidációjával magyarázható, vagyis nem bizonyít feltétlenül szárazföldi eredetet, ahogyan azt WÉBER B. (1965) feltételezi. A nóri rétegekből BÓNA J. által meghatározott spóra-pollenegyüttesen kívül néhány növénymaradvány, éspedig Equisetites sp., Czekanowskia sp., Podozamites su., Clathtopteris sp., ezenkívül egy-két az Acteonina (Cylindrobullina) scalaris Münst. fajra hasonlító csigamaradvány, az Jsaura ovata (Lea) fajhoz tartozó Phyllopoda is előkerült.