Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Ladini emelet A mintegy 100—160 m vastag összlet fokozatosan fejlődik ki az alaUa levő Trígonodusos mészkőből, mégpedig úgy, hogy a trigcnodusok helyébe Gastropodák lépnek, a mészkő kissé agyagossá válik és fekete színt ölt. A kantavári völgyben islerjük legszebb feltárásait. Kőzetkifejlődés alapján három tagozatra osztható. Alsó tagozat. Fekete, helyenkint bitumenes, agyagos mészkő, amelynek padjai közé egész vékony agyagbevonatos mészmárga lemezek, esetenkint vitritsá\ok települnek. A felszínen nem látható, de fúrásokban újabban 10—15 m vastag kaolinos sziderit és kaolinit képződményeket harántoltak közvetlenül az alsó-ladini mészkő alatt, amelyet vulkanikus eredetűnek kell tartanunk (NAGY E.—RAVASZNÉ BARANYAI L. 1968). Rossz megtartású növényi töredékeken kívül Ostracodát és csigamaradványokat tartalmaz. Fontosabb alakok: Anodontophora recta Gwnb., A. lettica Qu., Bissoa efiturbo Schaurot, Bairdia pirus Seeb. A középső tagozatot lemezes, agyagos mészkő, márga, agyagmárga rétegek építik fel. Jellemző a lemezes-leveles forma, ahol az alsó részen vitrites sávok is megfigyelhetők. Ezenkívül néhány rossz megtartású növénymaradvány került ki, amit még STUR D. (1874) határozott meg: Equisetites arenaceus Brongn., Macropterigium bronni Schenk., Chlathropteris reticulata Kuhn., Anotopteris distans PresL, Phlebopteris angustiloba (Presl. ) Fontosabb ősállatmaradványai: Bairdia pirus Seeb., Hybodus plicatilis Ag. (fog a Bertalan-hegyről). Felső tagozat. A ladini emelet felső tagozatát finomszemű törmelékes rétegek építik fel, ahol finom homokos, agyagos-aeurolit, finomszemű agyagos homokkő és alárendelten agyagvaskő rétegek váltakoznak. Fontosabb növénymaradványok: Equisetites arenaceus Brongn., Todites roesserti Kryst., Thaumatopteris muensteri Göpp., Podozamites lanceolatus Brauns., Baiera sp. A Molluszkák közül a Naticopsis uhligi Klipst., Acteonina (Cylindrobullina) cf. scalaris Münst. a fontosabbak. Az Északi Pikkely területén a váraljai anizuszi mészkőfejtő D-i vége és a szétágazó völgyszakaszban felszínre bukkanó felső-triász homokkő—tarka agyagrétegek közt vékonypados, barnásszürke agyagos dolomit, amelyben Saurius csigolyát is találtak (BALOGH K. 1955), feltételezhetően ladini korú. NAGY E. (1968) még az anizusihoz kapcsolja, de bizonyítékokkal ő sem szolgál. Felső-triász A felső-triász főleg durva, detritogén eredetű anyagból felépült, mintegy 450— 600 m vastag rétegsorát Pécstől Vasasig figyelhetjük meg a felszínen számos feltárásban. Az Északi-Mecsekben fúrások érik el a széntelepes összlet alatt és Váralján csökkent vastagságú, tektonizált rétegei a felszínen is megjelennek. Kami emelet A 120—150 m vastag összlet szürke, aprókavicsos homokkő, finomszemű homokkő, aleurolit és kőzetlisztes agyagkő váltakozásából áll. Színük szürke—sötétszürke és általában karbonátos kötőanyagnak. Üledékföidtani jellegeik alapján a