Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Mecseki fáciesterület Alsó-triász Werfeni emelet Szeizi alemelet. A felső-perm „jakabhegyi homokkő" folyami—tavi eredetű, túlnyomóan vörös homokkőből álló rétegsorát az oszcilliációktól zavart, előrenyo­muló alsótriász tenger üledékei váltják fel. Az átmenet fokozatos, a határ megálla­pításánál a következő szempontokat veszik figyelembe: 1. a görgetett frakció kima­rad, 2. megjelennek a zöldes színű (többnyire kloritos) képződmények, 3. megjelenik az első mangándús közbetelepülés, 4. fellépnek a Phyllopodák, 5. dolomit és dolomit­márga betelepülések jeletkeznek. 6. a homokkövekben már nem található aleuro­littörmelék és ritmusosan osztályozott. A rétegsort, amelynek vastagsága 100—150 m, vörös aleurolit és finomszemű homokkő váltakozva zöld agyagkővel, és ritkán sejtesen málló dolomit-kötőanyagú agyagkő breccsa építi fel. Az agyagkőrétegekben gyakoriak az Isaura albertii és Palaeolimnadia mecsekensis Phyllopoda maradványok Elvétve egy-egy vörös-foltos finomszemű homokkőrétegben tömegesen találhatók a Lingula tenuisshna és Myo­phoria costata lenyomatok és Arenocoi/a-szevű lakócsőkitöltések is. A szeizi alemelet alapján, amelyben a fémmangán tartalom a 8%-ot is eléri, több meszes, vasas man­gánoxid-, dús aleurolitbetelepülés látható, míg a felső részen gyakoriak a dolomit­márga betelepülések. A hullámbarázdák és a csomós hieroglifák he.'yzete arra utal, hogy az egykori partvonal iránya ÉK — DNy-i volt. A szeizi rétegser különböző képződményei rit­musosan váltakoznak egymással. A patacsi szelvény vizsgálata szerint (NAGY E. 1968) az alapritmusok vastagsága a rétegsorban felfelé statisztikusán csökken. Ez arra utal, hogy minél távolabb vagyunk a perm —triász határtól, vagyis a delta le­rakódásától, az ismétlődő ütem gyorsulása, vagyis a ritmust jelző rétegek vékonyo­dása azt jelzi, hogy a behordott detritogén anyag mennyisége csökken, tehát az üle­dékképződés helye távolodik a parttól. A képződmények színe a ferri-ferrovas ará­nya csökkenő sorrendjében: barna—sárga- szürke—zöld. A közbetelepült homok­kövek érettségi indexe kvarc—földpát arány alapján a földpát viszonylagos mennyi­sége megnő, ami arra vezethető vissza, hogy ellentétben a perm üledékekkel, itt a folyóvízi szállítással együtt járó többszöri áthalmozás már nem csökkentette a föld­páttartalmat. Kampili alemelet. Alsó-kampili. Az alsó-kampili gipsz-anhidrit telepes, és dolomit­márga-rétegek szögdiszkordancia nélkül települnek a szeizi rétegekre. A gipsz-an­hidrit telepes részt csak fúrásokból ismerjük, amelyek annak alsó-kampili helyzetét biztosan kimutatták. A felső-dolomitmárga rétegeket már felszínen is megtalálhat­juk a Misina vonulat DNy-i lejtőjének feltárásaiban. Az alsó-kampili gipsz-anhid-

Next

/
Thumbnails
Contents