Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)
I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)
rit-dolomitmárga összletet a következő kőzetfajták építik fel: 1. szürke agyagos dolomit, kemény, egyenetlen törésű, jól rétegzett, 2. szürke dolomitmárga, helyenkint Lingula tenuissima és Pecten albertii maradványokat tartalmaz, 3. szürke palás agyagkő, 4. anhidrit és gipsz. A másodlagos, rostos gipszerektől eltekintve, a gipsztelérek szürke, szerves anyaggal szennyezett, durva kristályos anhidritből és gipszből állanak. A telepek többsége gipszes anhidrit, és vastagságuk 0,5—30 cm. Rendszerint erősen zavart, gyüredezett szerkezetűek és a meddő-agyag betelepülésekkel összegyúrtak. EMSZT M. elemzése szerint a Mü-1. sz. fúrás négy különböző telepből vett minta %-os összetétele a következő: 205,2 m 205,7 m 232,4 m 262,0 m Oldhatatlan 8,08 6,40 7,33 35,23 Fe 2 0 3 1,19 1,04 1,49 5,56 CaO 28,82 28,58 35,50 20,08 MgO 1,50 2,71 4,63 3,92 so 3 40,04 39,99 46,86 28,40 H 2 0 3 (400 C°-on) 17,10 16,87 0,25 3,29 Gipsz (%) 81,70 80,60 1,19 15,72 Anhidrit (%) 3,47 4,26 78,73 35,85 5. Szürke, magnezites dolomitmárga és dolomitos-agyagos magnezit. Makroszkóposán a magnezitmentes dolomitmárgáktól nem lehet megkülönböztetni. Először BÁRDOSSY GY. ismerte fel. SOHA l-né elemzései szerint magnéziumoxid-tartalma 10—25% közt mozog. A bükkösdi fúrások anyagából (először itt fedezték fel a MÉV fúrásai) DEÁK M. (1959) perm jellegű spóra- és pollenmaradványokat határozott meg. Az alsókampiliből növénymaradványokon, spóra- és pollenszemcséken kívül néhány Brachiopoda, többek között Lingula tenuissima és néhány kagyló, Pecten cf. albertii, Myophoria sp. Pseudomonotis sp. került ki. A felső kampili lemezes mészkő rétegcsoport szögeltérés nélkül vékony (1—4 m ingressziós breccsával települt a dolomitmárga rétegcsoport képződményeire, mégpedig az eddigi megfigyelések szerint minden esetben dolomitos agyagkőre. A brecscsa anyaga azonos a fekvőjében található agy?gkő anyagával. Az agyagtörmelék kimállása után a képződmény a felszíni kibúvásokban jól megfigyelhetően sejtes szerkezetűvé válik. A lemezes mészkő-rétegcsoport (2. kép) kőzetfajtái a következők: 1. szürke, sötétszürke mészkő. Kemény, tömör, egyenetlen, kagylós törésű, jól rétegzett, néha lemezestáblás elválású, kalapács ütésre „bitumen" szagú. 2. Szürke márga. A kampili rétegek felső részéből fajokban szegény de egyedszámban gazdag fauna került ki, amelynek jellegzetes alakjai a következők: Pecten albertii Goldf, Myophoria elegáns Dunk., Myoconcha gastrochaena Dunk., Modiola triquetra Seeb., Gervillei modiola Frech., G. mytiloides Sehl. G. cf. costata Schi., Lingula tenuissima Bronn. A Cephalopodák teljes hiánya arra utal, hogy a kampili tengernek nem volt megfelelő sótartalma, szennyezett és szeiiőzeílen volt. Az észak-magyarországi területekről származó Gervileiák és Modiolák jóval (gyakran háromszorta) nagyobbak mint a mecsekiek, illetve a bakonyiak. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a sarkkör-
