Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

ban talált növénymaradványokat ANDREÁNSZKY G. határozta meg és felsőkarbon korinak minősítette: Sphenophyllum erosum? Lindl, et Hütt., Sph. sch/otheimii Brgt., Alethopteris aquilina (Schlotli.) Goepp., Neuropteris microphylla Brgt., N. gigantea Sernbg., N. articulata Brgt. Pecopteris sp. (levél), Calamités sp. (áglenyomat), Lepidopteris cf. rigida (Kurz) Sch. BONA J. pollenvizsgálatai a fúrási anyagból Pinus silvestris és Monosulcites típusú pollent, Dictiophyllidites harrisii páfrá'iyspórát és cf. Micrhystridhun sp. plankton szervezetet figyelt meg, továbbá fenyőfélék foszlányait találta. A fentiek közül az első kettő a felső-permben, a páfrányspóra a karbonban, a plankton alak a szilurban lép fel (ez utóbbi nyilván áthalmozott példány). A Bogádmindszent-1. sz. fúrásból kikerült makroflórát még nem határozták meg. A Bogádmindszent-1. sz. fúrásban plagioklász porfirit télért harántoltak, amely kőzet minden valószínűség szerint a karbon végi, perm eleji vulkáni ciklushoz tartozó kőzet. A felső-karbon rétegsor aránylag zavartalan, alig átalakult állapota arra utal, hogy az az erőteljes variszkuszi hegységképződési fázisok után keletkezett. A fúrásokban feltárt rétegsor helyenkinti gyüredezettsége és meredek dőlése arra enged következtetni, hogy azt a permet megelőzően kisebb mértékű kontraktív hatás érte (saali fázis). A mecseki felső-karbon rétegsor alapján megállapíthatjuk, hogy akárcsak Romániában, a volt Bánátban (Kemenceszék, Cuptoaresecul), itt is produktív felsőkarbon rétegsor fejlődött ki. Az eddigi kutatások csak vékony, 5—70 cm-es antracit telepeket tártak fel, mégis nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy itt is találhatók fejtésre érdemes telepek. A rendkívül vastag drettritogén rétegsor anyagi összetétele szerint a prekambriumi kristályos kőzetekből és granitoidokból, valamint affúzív vulkánit (kvarcporfir) és sajátanyagú képződményekből felépült hegység lepusztulási termékeiből halmozódott fel. A lehordás irányára vonatkozólag még nem történtek vizsgálatok. De mivel mind E-ra mind D-re ilyen kőzetekből épültek fel az egykori hegységek, valószínűleg mindkét irányból, a permhez hasonlóan ment végbe a törmelékanyag lehordása. A nagyarányú lepusztulás és felhalmozódás folyamatának magyarázatáhozszükséges egyrészt gyors emelkedés következtében keletkezett magas hegységet, másrészt üledékgyűjtő vályú kialakulását feltételeznünk, hogy ott a karbon molassz képződmények felhalmozódhassanak. Ez a folyamat a variszkuszi orogenezis poszttektonikus fázisát jelzi, amelyhez a perm hasonló detritogén eredetű kőzetekből felépült összlete és vulkanizmusa is kapcsolódik. PERM A Siklósbodony-1. sz. fúrásban a felső-karbon rétegsor felső része vörös közbetelepülésekkel tarkított, zöldesszürke képződményekkel folyamatos üledékképződés mellett megy át a perm rétegekbe. Ennek értelmében a felső-karbon üledékgyűjtő vályún belül konkordáns, azon kívül elütő településűnek taríjuk a perm rétegeket. Az utóbbi megállapítást mind a felszíni feltárásokban, mind a fúrásokban észlelt prekambriumi-alsókarbon kristályos kőzetekre történő diszkordáns település 2S