Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

mok rádió leadását hallgatta és ezen propaganda hírek hallgatását munkástársainak is lehetővé tette azáltal, hogy őket lakására meghívta, a propaganda hírek leadása után annak tartalmát kommunista szellemben megtárgyalták és a bizalmába vont munkásokat arról igyekezett meggyőzni, hogy az oroszok győzelme esetén a munkásság helyzete Magyarországon lényegesen feljavulna. Dicsőítette az orosz állapotokat, kifejtvén, hogy ott nincs úr és bányafelügyelő, mert ott mindenki egyenrangú. Munkatársai előtt hangoztatta, hogy a munkásságnak egyöntetűen állást kellene foglalnia a pótmüszakok elvégzése ellen és általában minél kevesebb szenet kellene termelni, mert ez is megrövidítené a háború tartamát. A széntermelésnél minél több palát kellene a szénben bent hagyni, mert akkor a kitermelt szenet mozdonyok fűtésére nem lehetne használni és akkor nem menne annyi élelmiszer vonat Magyarországról Németországba. Ruppert János bányamunkást egyenesen szabotázscselekmények végrehajtására utasította azzal, hogy őt arra kérte, hogy a bányában a szállító vonat mozdonyát, valamint a gróf Széchenyi akna iparvasútján ugyancsak a szállítóvonat mozdonyát a váltó átállításával siklattassa ki. Ruppert János bányamunkás azonban ezen utasítást nem hajtotta végre. Április hó 28-án a magyar állam és nemzet lebecsülése és kormányzósértés miatt Békéi Henrik, 58 éves, evangélikus vallású, nős nyugdíjas bányamunkás, pécsbányatelepi lakost vettem őrizetbe és adtam át az illetékes pécsi kir. ügyészségnek. Békéi Henrik többek előtt a legdurvább sértésekkel illette a Kormányzó Űr Őfőméltóságának személyét. Ugyancsak dicsőítette az oroszországi kommunista állapotokat és olyan kijelentést tett, hogyha az oroszok győznek, akkor nem lesz Magyarországon sem rendőr, sem csendőr, sem katonatiszt, mert mind le fogják őket gyilkolni. Békéi Henrik bányamunkás is lakásán egy nagyteljesítő képességű európai szupervevő rádió-vevőkészüléket tartott üzemben és azon hallgatta a kommunista propagandát. Hasonló földalatti propaganda hatásának tudható be a bányamunkásságnak a folyó évi május hó elsején kirobbant tüntetésszerű állásfoglalása. 1943. évi május hó elsején a hatóságom területén lévő aknákban a munkára berendelt 506 fő bányamunkásból 478 munkás szállott le reggel 6 órakor kezdődő műszakra. A délután 2 órakor kezdődő műszakra a berendelt 287 munkás közül csak 35 bányamunkás szállott le, míg 287 munkás a munkahelyén nem jelent meg. E tárgyban a nyomozást azonnal folyamatba tettem és a következőket sikerült ez ideig megállapítanom. A bányaüzem vezetősége a munkásság között április hó 29-én délután, április hó 30-án délelőtt és délután kihirdette az Iparügyi Miniszter Űrnak 138.767 — 1943. számú rendeletét, amelyben május hó 1-ére kötelező munkateljesítményt írj; elő. A munkásság ezen rendelkezést már zúgolódással vette tudomásul és a kihirdetés helyén és alkalmával hangzottak el elégedetlenkedő nyilatkozatok. A munkásság arra való hivatkozással, hogy ha Németországban meg van engedve a május elsejének, mint munkanapnak a megünneplése, miért nincs ez megengedve nálunk, elégedetlenül távozott munkahelyéről. A május hó elsején reggel 6 órakor kezdődő első műszakra a pécsbá-