Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

nyatelepi bányamunkásság mintegy 95%-a még leszállt a bányába és zú­golódás nélkül végezte munkáját. A délután 2 órakor kezdődő műszakra azonban már csak 35-en szálltak le a bányába. Az irányban is lefolytattam a nyomozást, hogy a hatóságom területén kívül eső bányatelepeken a mun­kásság magatartása milyen volt és ennek eredményeként megállapítottam, hogy Szabolcsbányatelepen a reggeli műszakra berendelt 645 munkás kö­zül 398, míg Vasasbányatelepen a berendelt 335 munkás közül 308 szállt le. A délutáni műszakra a Szabolcsbányatelepen berendelt 445 munkás kö­zül csak 13, Vasasbányatelepen pedig a berendelt 310 munkás közül csak 10 vette fel a munkát. Így tehát az összes bányamunkások közül a beren­delt 1486 bányász helyett a reggeli műszakra 1182, a délutáni műszakra pedig a berendelt 1042 munkás helyett csak 58 bányamunkás vette fel a munkát. Nyomozásom főként arra irányult, hogy a munkásság külső befolyás­nak engedve politikai tüntetésből, vagy esetleg szabotázs célzattal tagad­ta-e meg különösen a május hó elsején délután 2 órakor kezdődő munkát. Az eddigi nyomozás erre vonatkozólag pozitív eredményt sem hatóságom­nál, sem az ugyanegy időben a szomszédos bányatelepek csendőrségénél nem mutatott fel. Tekintettel azonban arra, hogy a délutáni műszakra berendelt 1042 bányamunkás közül csak 58 vette fel a munkát, határozottan arra a meg­állapodásra kell jutnom, hogy a munkásság külső agitáció eredményeként jutott erre a megállapodásra. Az előző években is mindig akadtak, külö­nösen a szélsőséges baloldali szervezettel összeköttetésben álló munkások közül olyanok, akik határozott parancs ellenére május hó elsején nem vet­ték fel a munkát, de ilyen tömeges, majdnem azt mondhatnám általános munkabeszüntetés azonban már évek óta nem fordult elő. Amint előző ha­vi helyzetjelentéseimben ismételten rámutattam arra, hogy a szociálde­mokrata párt részéről a bányamunkásság beszervezésére állandóan élén­kebb agitáció folyik és ezen agitációt a szocáldemokrata pártnak is leg­szélsőségesebb tagjai végzik arra a következtetésre kell jutnom, hogy a bá­nyamunkásság május hó elsejei magatartását is ezekhez a szélsőséges ele­mekhez tartozó agitátorok befolyásolták. Ezen megállapításomat nem zárja ki azon körülmény, hogy a szociáldemokrata párt pécsi vezetősége határo­zatilag kimondotta, hogy ez évben a május hó elsejét munka beszüntetés­sel megünnepelni nem kívánja, mert előttünk ismert dolog, hogy a szociál­demokrata párt szokott ilyen kifelé címzett határozatokat hozni, viszont ezzel szemben annak ellenkezőjére földalatti propagandát folytat. Nagy része lehetett a munkásság ezen elhatározásánál az orosz kom­munista rádió május hó elsejét megelőző napokban folytatott azon propa­gandája, amelyben a magyar munkásságot a május hó elsejének megün­neplésére szólította fel. Hatóságom területén a bányamunkásságnak egy igen tekintélyes része ugyanis állandóan hallgatja a moszKvai és egyéb tit­kos rádió leadó magyar nyelvű kommunista propagandáját és ennek ered­ményeként születhetett meg ezen majdnem általános állásfoglalásuk. A munkára meg nem jelent bányamunkásság hatóságom területén ki-

Next

/
Thumbnails
Contents