Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.
A pécsbányatelepi rendőrkirendeltség vezetőjének jelentése a belügyminiszterhez a bányatelepeken megfigyelt kommunista agitációról és szervezkedésről, a moszkvai rádió magyar adásának hatásáról és a május elsejei részleges bányász-sztrájkról A jelentés első része a pécsi nyilaskeresztes pártszervezetnek a bányatelepeken kifejtett tevékenységét illetően leszögezi, hogy „.. .a munkásság a jobboldali pártpolitikai csoportokkal egyáltalán nem szimpatizál, a nyilaskeresztes párttagnak a munkásság egy jelentéktelen része vallja magát, azonban ezek sem fejtenek ki itt semmiféle pártműködést ..." Egyéb jobboldali és fasiszta pártok nem szervezkednek a bányavidéken. Szociáldemokrata párt. A szociáldemokrata párt ellentétben a jobboldali pártok szervezeteivel a folyó év április havában is élénk tevékenységet fejtett ki a bányamunkásság beszervezésére vonatkozólag. Amint már előző helyzetjelentéseimben jelentettem a bányamunkásság beszervezését a teljesen a szociáldemokrata párt égisze alatt működő Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége irányítja, annak titkára Jelinek Ferenc, budapesti lakos útján. Ezen alakulat folyó évi április hó 18-án a tatabányai szénmedence bányamunkásságának részvételével a bányamunkás szakcsoport alapításának 25. évfordulóján ünnepélyes közgyűlést tartott, amelyre az egész ország bányamunkásságának szervezeteit is meghívta. A pécsvidéki bányamunkásságot Heim József bányamunkás, mecsekszabolcsi, valamint Buzsáki Imre és Sudár István bányamunkás pécsi lakosok képviselték, akik közül Buzsáki Imre fel is szólalt és annak hangoztatásával, hogy a pécsvidéki bányamunkásság híven követi a szövetség vezetőségét, annak üdvözletét tolmácsolta. Hatóságom területén a bányamunkásság hangulata ezideig még kielégítő, bár határozottan tapasztalható, hogy a bányászok a szélsőséges baloldali propaganda és különösen a Moszkvából irányított részben orosz, részben más titkos rádió propaganda révén kezd egészen balra eltolódni. Bár a legnagyobb és legkörültekintőbb megfigyelés alatt tartom a bányamunkásságot a földalatti propaganda vezetőit lelepleznem mindezideig még nem sikerült. Megfigyelésem és ennek alapján lefolytatott nyomozás során a folyó év április havában, nevezetesen április hó 8-án Wilhelm Péter, 49 éves, pécsi születésű, róm. kath. vallású, nős bányamunkást, volt orosz hadifoglyot, akinek felesége Daranyen Paula, oroszországi nő, a magyar állam és nemzet lebecsülése, valamint szabotázs cselekményekre való felbujtás miatt őrizetbe vettem és további eljárásra a m. kir. honvéd vezérkar főnökének bíróságához Budapestre kísértettem, ahol azóta is vizsgálati fogságban van. (1.) Wilhelm Péter lakásán egy nagyteljesítő képességű, európai vevő rádiókészülékén állandóan kommunista propagandát folytató idegen álla-