Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

A pécsbányatelepi rendőrkirendeltség vezetőjének jelentése a belügyminiszterhez a bányatelepeken megfigyelt kommunista agitációról és szervezkedésről, a moszkvai rádió magyar adásának hatásáról és a május elsejei részleges bányász-sztrájkról A jelentés első része a pécsi nyilaskeresztes pártszervezetnek a bá­nyatelepeken kifejtett tevékenységét illetően leszögezi, hogy „.. .a mun­kásság a jobboldali pártpolitikai csoportokkal egyáltalán nem szimpa­tizál, a nyilaskeresztes párttagnak a munkásság egy jelentéktelen része vallja magát, azonban ezek sem fejtenek ki itt semmiféle pártműkö­dést ..." Egyéb jobboldali és fasiszta pártok nem szervezkednek a bá­nyavidéken. Szociáldemokrata párt. A szociáldemokrata párt ellentétben a jobbol­dali pártok szervezeteivel a folyó év április havában is élénk tevékenységet fejtett ki a bányamunkásság beszervezésére vonatkozólag. Amint már elő­ző helyzetjelentéseimben jelentettem a bányamunkásság beszervezését a teljesen a szociáldemokrata párt égisze alatt működő Magyarországi Bá­nya- és Kohómunkások Országos Szövetsége irányítja, annak titkára Jeli­nek Ferenc, budapesti lakos útján. Ezen alakulat folyó évi április hó 18-án a tatabányai szénmedence bányamunkásságának részvételével a bánya­munkás szakcsoport alapításának 25. évfordulóján ünnepélyes közgyűlést tartott, amelyre az egész ország bányamunkásságának szervezeteit is meg­hívta. A pécsvidéki bányamunkásságot Heim József bányamunkás, me­csekszabolcsi, valamint Buzsáki Imre és Sudár István bányamunkás pécsi lakosok képviselték, akik közül Buzsáki Imre fel is szólalt és annak han­goztatásával, hogy a pécsvidéki bányamunkásság híven követi a szövetség vezetőségét, annak üdvözletét tolmácsolta. Hatóságom területén a bányamunkásság hangulata ezideig még kielé­gítő, bár határozottan tapasztalható, hogy a bányászok a szélsőséges balol­dali propaganda és különösen a Moszkvából irányított részben orosz, rész­ben más titkos rádió propaganda révén kezd egészen balra eltolódni. Bár a legnagyobb és legkörültekintőbb megfigyelés alatt tartom a bányamun­kásságot a földalatti propaganda vezetőit lelepleznem mindezideig még nem sikerült. Megfigyelésem és ennek alapján lefolytatott nyomozás során a folyó év április havában, nevezetesen április hó 8-án Wilhelm Péter, 49 éves, pécsi születésű, róm. kath. vallású, nős bányamunkást, volt orosz ha­difoglyot, akinek felesége Daranyen Paula, oroszországi nő, a magyar ál­lam és nemzet lebecsülése, valamint szabotázs cselekményekre való fel­bujtás miatt őrizetbe vettem és további eljárásra a m. kir. honvéd vezér­kar főnökének bíróságához Budapestre kísértettem, ahol azóta is vizsgá­lati fogságban van. (1.) Wilhelm Péter lakásán egy nagyteljesítő képességű, európai vevő rádiókészülékén állandóan kommunista propagandát folytató idegen álla-

Next

/
Thumbnails
Contents