Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.
2. Ugyanígy büntetendő, aki ilyen cselekményre izgat, vagy mást ilyen cselekmény elkövetésére felhív. 3. Kezdeményezőknek és vezetőknek büntetése tíz évig terjedő fegyház, ha a cselekményt háború idején, vagy előzetes összebeszélés következtében tömegesen követik el." Jól felfogott érdekében felhívom az összes munkásság figyelmét e súlyos cselekmény elkövetésétől való tartózkodásra, mert munkabeszüntetésből, főleg pedig a tömeges munkabeszüntetésből (sztrájkból) a munkásságnak nem hogy haszna lenne, hanem egyenesen kárára van. Bárhonnan jövő és a sztrájkra buzdító bujtogatásnak, izgatásnak a munkásság ne üljön fel, hanem azt utasítsa vissza, mert ma már a sztrájk nem fegyver a munkásság kezében, amellyel magasabb munkabér elérésére lehet törekedni, hanem egy törvényileg tiltott dolog, aníelyet a honvéd törvényszék szigorúan torol meg. Ezenkívül pedig különösen a vezetők és izgatók ki vannak téve annak is, hogy kenyerüket vesztik, az üzemtől el lesznek bocsátva, és többet a bányaüzemekben munkát nem vállalhatnak. Pécs, 1940. december 17. Lukáts Lőrinc hadiüzemi személyzeti parancsnok (Másolat.) OL. DGT. BIG. Szabolcs ig. iratok. 1940. 193. 1940. december 20 A Hamerli Kesztyűgyár tanoncának levele a bőrmunkás szakszervezet kesztyűszabász szakcsoport országos vezetőségéhez a gyári viszonyokról Alulírott Tóth György azon alázatos kéréssel fordulok a Tekintetes Elnök Űrhöz, hogy engem a szakegylet útján soron kívül állásba helyezni szíveskedjék. Kérésem és ráutaltságom indoklására bátorkodom a következőket felhozni : Mint tanonc, jelenleg a pécsi Hamerli gyárban vagyok alkalmazva. Ez év szeptemberében egy tétel kesztyűnek díszítését egy segéd úrtól (mert őneki az nem volt megfizetve, és nekem tanoncnak jól esett pár fillér kereset), munka utáni időre elvállaltam. Mint szakmai egyénnel közlöm (mappa, csíkokat kellett svéd felsőrészre felragasztani, és a mappa csíkok steppelés alatt valahogy elgörbültek), egyszóval nem lettek oly szépek, mint ahogy azt Biskupf Gyula művezető úr megrajzolta. Mivel én készítettem a munkát annak idején, hibámat beismertem, nem akartam még a varrónőt is belekeverni, és kértem a Hamerli István urat, hogy azt a két pengőt, amivel a kesztyű páronként kevesebbet ér, én készséggel megtérítem