Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

mind a 23 párnál. De mivel akkor hibás volt a munka, ők azért, mert az én segítségemet igénybe vette, a segéd urat elküldöttek. Az én szerződésemet egy héttel meghosszabították. Később megtudtam, hogy a kesztyűket rendes áron eladták és egy ártatlan, önfeláldozó embert azért kenyerétől fosztották meg, valamint, hogy a rendes minimum, legkisebb munkabért sem fizették meg, továbbá, a tanoncokat másfél, két évig szerződés nélkül alkalmazzák, és a törvénnyel ellenkezőleg, négy középiskolával 4—5 évre tartják tanoncoknak őket. Kérvény formájában megírtam az Iparügyi Miniszter Úrnak és kértem felülvizsgálatát és intézkedését. Az Iparügyi Minisztérium utasítására a pécsi I. fokú Iparhatóság kiküldöttje a gyárban vizsgálatot tartott és felvette jegyzőkönyvbe a tanonc ügyet és a darabbért is. Megütközve vette tudomásul azt is, hogy itt a legkisebb törvényszabta darabbér helyett, ami páronként sima kesztyű készítéséért 52 fillér, itt 37,5 fillértől 46 fillérig fizetnek. Ennek elintézését nekünk megígérték, az ügy jelenleg folyamatban van. Ezek után engem a főnök elhivatott a lakásra és kértek, hogy vonjam vissza az egész feljelentésemet, majd ők honorálják nekem. Én nem gondoltam volna, hogy egy ilyen gazdag és pénzéhes ember még erre is képes, szemükbe vágtam, hogy ha egy szegény „inas" vagyok is, becsületes vagyok és állom a szavamat. Most december 21-én bementem és elkértem a szerződésem, ami 1941. jan. 14-én lejár, hogy felvigyem az Iparhatóságra és kérjem szabadításomat. A Dr. Hamerli úr kijelentette, hogy vegyem tudomásul, hogy én mivel mint csirkefogó, a gyárnak ellensége, szabadulásom után azonnal el vagyok bocsátva, mehetek koldulni, mert máshol sincs munka, ő pedig ki fog rúgni, mert ilyen emberre nincs szüksége, keressek máshol helyet magamnak. Mégegyszer megkérem Tekintetes Elnök urat és a Tekintetes Vezetőséget, hogy szíveskedjenek engem január 15-ére valahová kiközvetíteni, mert semmi kitartásom nincs a 8 P. 16 f. fizetésemből nem tudtam még félrerakni is, hisz a heti megélhetésre is kevés, és jan. 14. után már azt sem kapom és más támaszom pedig nincs. A Sallai szabász úrral itt Pécsett beszéltem, ő majd bővebb felvilágosítást fog nyújtani. Nagybecsű válaszukat és hívásukat várva tisztelettel: Pécs, 1940. dec. 30. Tóth György Pécs, Rét u. 4. sz. (Tisztázat.) PI. Arch. 665. f. Bőr. sz. 78/8.