Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

2940. december 17 A pécsi hadiüzemi katonai parancsnok hirdetményben közli a bányamunkásokkal a bányák hadiüzemmé nyilvánításából származó követelményeket A legutóbbi bányászsztrájkból kifolyólag a pécsi m. kir. honvéd törvényszék több bányamunkást rövidebb-hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélt el. A honvédtörvényszéki tárgyalásokon a vádlottak által elhangzott védekezésekből és általában magából a sztrájk megrendezéséből is arra lehet következtetni, hogy a munkásság nincs teljesen tisztában azzal, hogy mit jelent az, hogy a D. G. T. bányaüzemei a honvédelmi miniszter úr által hadiüzemmé vannak nyilvánítva. Hogy hasonló esetek többé elő ne fordulhassanak, az összes munkássággal okulás és miheztartás végett az alábbiakat közlöm. Hogy a D. G. T. bányaüzemei és az ezekkel kapcsolatos üzemek hadiüzemmé vannak nyilvánítva — az azt jelenti, hogy az üzemekkel kapcsolatos munkálatok, termelés, valamint az üzemekben dolgozó összes munkások honvédelmi (katonai) ellenőrzés alatt állanak, a munkások honvédelmi munkára vannak igénybe véve, szolgálati viszonyukban kötelesek megmaradni, amiből következik az is, hogy a munkásság a munkájukkal kapcsolatosan elkövetett kisebb cselekményeiért és mulasztásaikért a hadiüzemi személyzeti parancsnok, súlyosabb esetben pedig a honvéd törvényszéknek tartoznak felelősséggel. Tehát a munkájukat folyamatosan, mirïden megszakítás és mulasztás nélkül kötelesek végezni, még akkor is, ha netán valamelyik munkásnak, vagy munkásoknak jogos követeléseik vannak, melyeknek orvoslását az illetékes helyeken kell kérni, de emiatt a munka folyamatosságában fennakadásnak beállni nem szabad. A súlyosabb esetekre, vagyis a sztrájkra vonatkozólag idézem a honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. 203. §-ának 1., 2. és 3. bekezdését, mely a következőképpen hangzik: „203. §. 1. Aki vizet, gázt vagy villamosságot szolgáltató közérdekű üzemnek, vagy a közönség életszükségletének ellátására a minisztérium rendeletében nélkülözhetetlennek nyilvánított más közérdekű üzemnek, nyilvános közlekedési üzemnek, vagy a honvédelem céljára dolgozó üzemnek, nyilvános kórháznak, vagy más nyilvános közegészségügyi intézménynek hivatásszerű működését akár a munkavállalók kizárásával, akár a munka abbahagyásával, vagy a munkának tervszerűen lassú, hibás, vagy hiányos végzésével, rongálással, vagy az üzemhez tartozó helyisébe jogtalan behatolással, vagy ott-tartózkodással, vagy más módon szándékosan megzavarja, bűntettet követ el és öt évig terjedő börtönnel büntetendő.