Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939
tott ki a munkásság soraiból és kétségtelen, hogy — ha némi kis reményt nem keltene bennük a hatóság részéről eddig tapasztalt jóindulat és a főispán úr megbízásából tett azon kijelentésem, hogy úgy ö, mint az iparügyi miniszter úr a bérrendezés kérdését a D. G. T. válaszával befejezettnek nem tartja és annak érdekében további intézkedéseket tesz — már a mai napon kirobbant volna az elégedetlenség és egyelőre meg sem állapítható módon nyilatkozott volna meg a tömegakarat. A munkásságnak a mai napon megnyilvánult magatartásából és hangulatából, valamint a kétségtelenül tapasztalható és feltétlenül orvoslást kívánó nélkülözésekből következtetve be kell jelentenem, hogy ha segítség hamarosan nem érkezik, úgy a munkásság elkeseredettsége már a közeli napokban beláthatatlan következményű cselekményeket válthat ki. Már most meg kell jegyeznem, hogy erre az esetre nagyobb karhatalom kirendelése lesz szükséges a Pécs-vidéki bányatelepekre. Pécs, 1937. február hó 18-án. Bognár Gyula s. k. főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L. alisp. ein. ir. 54/1938. 139. 1931. február 19 Besúgó jelentése a bányafelügyelőnek a bányamunkások sztrájkhangulatáról F. hó 17-én reggel 6 óra után, amikor a munkásság előtt a teljes üzemszünetet kihirdették, a munkásság zúgolódott és vitéz Török Mihály és Deutsch Ferenc vájárokat szidták fennhangon mint a vállalat besúgóit, akik miatt a sztrájk meghiúsult. F. hó 18-án reggel 5 óra tájban a meszesi villamos állomásnál, amikor a munkások a villanyosra vártak, beszélgettek az üzembeszüntetésről s akkor Lizán Péter vájár a következőket mondotta: ,,ez amit velünk csinálnak Mussolini rendszere, de jó lesz hallgatni, nem lehet hangosan beszélni, mert vannak közöttünk csibész spiclik, akik mindent beárulnak". F. hó 18-án délután 5 órakor a Tornász féle kéknefelejcs-vendéglőben összegyűlt 26 munkás, köztük Szabó János XVII. vájár, Bősz Antal vájár és Krasz József III. csillés, akik tájékoztatták a munkásokat a vasasi gyűlés eredményéről. Többek között a következőket mondták: a főszolgabíró úr megígérte, hogy 3 napon belül intézkedni fog arról, hogy a munkásság kérése teljesüljön, a 6.— P-ős átlagos vájárkeresetet a főszolgabíró úr is megvalósíthatatlannak tartja, de reméli, hogy 10%-ot sikerülni fog szerezni a munkásoknak. Ha ez nem történik meg, akkor szombaton, vagy vasárnap ismét összvezetőségi ülést fognak tartani, amikor is hatá-