Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

Ennek dacára a mi mozgalmunkat, bár az utolsó fegyverünkhöz egy kétórás demonstrációs sztrájkra kényszerítettek bennünket, eredményesen fejeztük be.

1 Következett az építőmunkások által megtartott szüreti mulatság megrendezése, amely dacára annak, hogy itt sem voltak valami nagyon áldozatkészek a szaktársak, elég szépen sikerült, s amelynek tiszta bevételét az öreg szaktársak segélyezésére és a könyvtárunk felfrissítésére fordítottunk. Ezután bejelenti, hogy a mozgalommal kapcsolatosan az év folyamán 188 taggal szaporodott a szakcsoport taglétszáma. Következett a bejelentése annak, hogy az év folyamán megérkezett az iparügyi minisztérium leirata, melyben értesíti az érdekelt leieket, hogy az ország nagyobb városaiba kiküldi a legkisebb munkabéreket megállapító bizottságokat, melyben az építő- és azon rokonszakmák is részt vesznek, hat rendes, és hat póttagsággal. A vezetőség ki is jelölte az erre megfelelő szaktársakat. Az ipartestületben lezajlott választásokon leszavazott 96 szaktárs, ebből a szoc. dem. kapott 61 szavazatot, 6 rendes és 4 póttagsággal, míg a ker. szoc. 15 szavazattal 1 rendes és 1 póttagot nyertek. Ezzel kapcsolatban kérdi Szegedi elvtárs, hogy szükséges-e az építő iparban a legkisebb munkabér megállapítása.

2 Megállapítja, hogy igen is szükséges, már csak azért is, mert a vidék olyan lehetetlen munkabérrel dolgozik, ami nagyon is szükségessé teszi egy biztos alapot az építő munkások munkabérére. Következett a pénztárjelentés, melyet az ellenőrök jelentése után a szaktársak tudomásul vettek. Ezután Hőbl István szaktárs jelentése következett a könyvtár állományról, miközben megrója a szaktársakat, hogy egy ilyen taglétszámú csoport, mint az építő munkásoké, alig hat-nyolc szaktárs veszi igénybe a könyvtárat, egyben kéri a szaktársakat, hogy a jövőben jobban vegyék igénybe a könyvtárat. Ezután az elnök szaktárs kéri a vezetőség felmentését, amit a szaktársak egyhangúlag el is fogadnak, majd miután az elnökjelölt Mischl szaktárs a tisztséget nem akarja elfogadni, azzal az indoklással, hogy egyes szaktársak bizalmatlanok vele szemben, a szaktársak úgy határoztak, hogy titkos szavazással döntik el a kérdést, erre az elnök öt percre felfüggesztette a gyűlést. Szünet után Tolnai titkár elvtárs szólalt fel. Az építőmunkások gazdasági helyzetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az építőmunkások vezetősége nem tud nagyobb eredményeket elérni, akkor, amikor minden tavasszal be az év közepéig csak azzal foglalkozik, hogy újból beszervezze a szaktársakat. Kéri az építőmunkás elvtársakat, ha azt akarják, hogy a vezetőség nagyobb eredményt tudjon elérni, akkor tömörüljön a szervezetbe, 1 Erre vonatkozóan lásd: e kötet 112. sz. dokumentumát. 2 A m. kir. Kereskedelemügyi miniszter 52.000—/1935. KM. sz. rendelete. Az egyes iparágakban a legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottság felállítását és működését szabályozta. A bizottságban a munkaadó kétharmados többségét biztosította e reidelet. (A rendelet szövegét lásd: Budapesti Közlöny, 1935- július 31. 172. sz.)