Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

hogy a vezetőség már a kora tavasszal tehessen lépéseket az építő munkásság jobb helyzetéért. Azután következett az új vezetőség beiktatása, az új vezetőség a következő az 1936. évre: Elnök: id. Mischl Antal kőm., Pozsgai Ferenc ács. Ügyvezető alelnök: Szegedi József festő. Pénztáros: Gergelics Gyula kőm., Mischl Ferenc kőm. Ellenőrök: Majczán Károly kőm., Sárics János kőm. Jegyzők: Gaál Antal kőm., Ónodi József kőm. Könyvtáros: Szentai Péter kőm., Hőbl István kerámia. Választmány: Varga János, Mischl Alajos, Réder János, Bauer Antal, Barka István, Reinold Antal, Lájpán József. Póttagok: Szűcs József, Lakatos József. Következett Szegedi elvtárs. Ismertette a határozati javaslatot, kéri a szaktársakat, hogy a határozatot fogadják el, amit a szaktársak egyhangúlag elfogadtak, azután következett a járulék megállapításának ismertetése, amit Pozsgai küldött elvtárs mondott el. Kifejtette, hogy a központ milyen módon állapította meg a heti járulékot. Ezzel kapcsolatban vita támadt a szaktársak között, ami csak akkor szűnt meg, mikor a vezetőség megnyugtatta őket, hogy a legközelebbi küldött közgyűlésen majd elintézik a kérdést. Ezután még Szegedi elvtárs bejelenti az ácsok csatlakozását az építő csoporthoz, amit a szaktársak tudomásul vettek, majd kérdések és indítványok után az elnök zárószavával a gyűlés véget ért. Kmft. Ferenczy Mihály Gergelics Gyula jegyző elnök (Eredeti jkv.) PI Arch. 651. f. BM. res. 1936/—7—9376 117. 1936. március 1 A MÉMOSZ pécsi helyi csoportja közgyűlésének határozata a munkanélküliség és az ínségmunka ellen A Magyarországi Építőmunkás Szövetség pécsi csoportjának 1936. március 1-én megtartott közgyűlése megállapítja, hogy az építőipari munkásság rendkívül súlyos helyzetben van és az évek óta tartó gazdasági válság — de különösen az építkezések hiánya, valamint az ínségmunka rendszere az érdekelt munkásság soraiban a legnagyobb nyomort idézte elő. Ezért kimondja a közgyűlés, hogy felirattal fordul az illetékes hatósághoz és kéri, hogy: 1. A házadómentesség — munkaalkalmak előmozdítása érdekében — az egész ország területére a régi formájában haladéktalanul állíttassék