Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

2935. május 16 A szakszervezeti bizottság röplapterve a közmunkák megindításáért Építőmunkások, Ácsok, Festők, Cserepesek, Famunkások és Vasasok! A munkabérek — munkaidő, magán és közmunkák megindítása céljából az érdekelt szakmák munkásai f. hó 20-án. szerdán este 7 órai kezdettel Nagygyűlést tartunk a Munkásotthonban (Zrínyi utca 13. sz. alatt) Akik megelégelték az alacsony munkabéreket, a munkanélküliség okozta nyomort és szenvedést, az jöjjön el a gyűlésre. Elvtársi üdvözlettel: a Szakszervezeti Bizottság Kiadó: Tolnai József. (Tisztázat.) Bm. L. Pm. ált. ir. 130/1939. A benyújtott tervezet kinyomtatását és terjesztését a polgármester május 7-én engedélyezte. Uo. 104. 1935. május 22 A pécsi építőipari munkásság nagygyűlésének határozata a munkanélküliségről és a fasiszta érdekképviseleti rendszer bevezetése ellen 1. Az építőiparban érdekelt szakmák 1935. május hó 22-én megtartott gyűlése megállapítja, hogy az építőiparban érdekelt munkások tömegei állnak a tavasz derekán minden munka nélkül és még kilátásuk sincs arra, hogy munkához jussanak. Nyomoruk minden képzeletet felülmúl és vásárlóképességük hiánya veszedelmezteti az egész magyar gazdasági életet; 2. Ez az óriási munkanélküli tartaléksereg önkénytelenül is leszorítja a még dolgozó munkások munkabéreit, úgyhogy az építőiparban érdekelt szakmák dolgozó munkásainak életszínvonala is megdöbbentő mértékben lecsökkent. Az építőipari munkabérek zuhanása pedig kihat a többi ipari munkások béreire is; 3. Az építőipari munkanélküliséget, amely már hosszú esztendők óta tart, még fokozták azok a rendeletek, amelyeket Imrédy volt pénzügyminiszter adott ki, amely rendeletekkel súlyosan megszorította volt a házadómentességet és a tatarozási kedvezményeket. Ezeknek a rendeleteknek